Valódi Egyenlőségért

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság blogja

Nyílt levél a Nők Lapja szerkesztőségének a Koronczay Lilla ügyben

2020. július 08. 06:42 - Toplak Zoli

Csuzi Attila a Férfihang Civil Társaság elnöke és Toplak Zoltán a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság elnöke nyílt levelet írtak a Nők Lapja szerkesztőségének, hogy tiltakozzanak az ott történt, Koronczay Lillát érintő személyi változás miatt. Az említett újságírónőt egy tanácsadó rovat éléről eltávolították, nyílvános kanosszajárásra kötelezték és a helyére a Mérő Vera nevével fémjelzett radikális feminista csoport "szaktanácsadói" kerültek. Részletek alább. Az ügyről itt írt a Férfihang.

 

Tisztelt Nők Lapja Szerkesztősége!

 

 

Alulírott férfiszervezetek vezetői néhány gondolattal illetve építő szándékú kritikus észrevétellel szeretnénk önökhöz fordulni.

 

Csalódottan szemléltük, hogy egy a Mérő Vera nevével fémjelzett radikális feminista Facebook-csoport irányából érkező, elfogult, szakszerűtlen kritika kapcsán egyik újságírójukat, Koronczay Lillát megfosztották korábbi megbízásától és a kialakult körülmények őt ok nélküli nyilvános bocsánatkérésre, nyilvános kannosszajárásra szorították. Mindezt egy maximálisan jószándékú, empatikus, praktikus tanács miatt. Helytelennek gondoljuk szerkesztőségük indokolatlan meghajlását egy lejárató kampány előtt. Egyrészt azért, mert régi sajtó hagyomány, hogy a lapok tanácsadó rovatait egy egyéni élettapasztalattal és markáns egyéni véleménnyel rendelkező újságíróra bízzák, akinek véleményét épphogy egyéni, sajátos látásmódja miatt keresik azok, akiknek az egybe vág saját ízlésükkel és igényükkel. Egy női lap tanácsadó rovata pedig nem egy feminista szabályrendszer szerint tevékenykedő, akkut problémákat megoldó, azonnali áldozatsegítő központ, hanem egy önálló véleményt közlő irodalmi produktum.

 

Másrészt a kritikát megfogalmazó Mérő Vera és társai olyan józan célokon túlterjeszkedő, egyértelműen családromboló megközelítést propagáltak, amely egyáltalán nem egy minden szakember által üdvözítőnek gondolt konfliktuskezelési és családpszichológiai megközelítés. Ráadásul Mérő Vera egy olyan civilszervezet (NANE) anyagait ajánlotta mindenki figyelmébe, mint mérvadó szakmai megközelítést, amelyről régen tudhatjuk, hogy “szakmai” irányelveit egy nemzetközi szélhámos álpszichoterapeutával, Szil Péterrel íratja. A korábban a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom néven működő civilszervezet már több mint egy évtizeddel ezelőtt nemzetközi nyomozással kiderítette, hogy bár Szil Péter pszichoterapeutaként hivatkozott magára és ebben a  látszólagos minőségében vállat megbízásokat, holott egyetlen állam felsőoktatási intézményében sem szerzett ilyen irányú diplomát, felsőfokú képzettséget. Köztudott tény, hogy a NANE ennek tudatában, ennek ellenére is szakmai irányelveinek kidolgozójaként, „szaktanácsadóként” alkalmazza őt továbbra is. A NANE „szakmaiságáról” az is sokat elmond, hogy telefonos segítői többször is elutasítottak párkapcsolati erőszak áldozatává vált férfiakat pusztán a nemük miatt, mondván, hogy ők nősegítő szervezet, férfiakkal nem foglalkoznak. Erre kiképzett, állami támogatásból dolgozó segítőnek ilyent mondani egy krízis helyzetben lévő embernek szerintünk nem csak közszolgálati értelemben etikátlan, de általában súlyos felelőtlenség, mellesleg szexista, nemi alapú diszkrimináció. Az efféle „szakmai” háttérből megfogalmazott ajánlásokat kizárólagosan érvényes szakmai megközelítésként ábrázolni szintén végtelenül képmutató és súlyos morális aggályokat felvető cselekmény.

 

A Mérő Vera nevével fémjelzett radikális feminista csoport betörése a Nők Lapja munkájába azt a veszélyt hordozza magában, hogy a férfiellenes, a nőket a férfiak ellen fordító „tanácsok” kapnak majd nagy nyilvánosságot az Önök lapjában is. A kérdés csak költői: a családellenes, a felek közötti mediácitót, közvetítést kizáró, rögtön hatósági fellépést sürgető, Isztambuli Egyezményt támogató radikális feministák vajon menyire kívánnák védeni a hazánkban leginkább vágyott együttélési formát, a családot? Manapság egyértelmű, hogy a súlyosan diszkriminatív, férfiellenes jogalkalmazási gyakorlat eredményeként a válással egy férfi annyit veszíthet, hogy az akár az öngyilkosságba vezető út első lépése is lehet számára. A szükségtelenül szétrobbantott, végsőkig diszfunkcionálissá tett családok számával párhuzamosan pedig az apátlanul felnövekvő gyermekek száma is szaporodik, ami a gyermekek számára rendkívül súlyos veszélyeket hordoz.

 

Amennyire kritikával kívánjuk illetni, hogy szerkesztőségük meghajlott a kívülről érkező rossz szándékú támadás előtt, ahelyett, hogy védelmezte volna szerzőjének gondolati- és  véleményszabadságát és írói függetlenségét, annyira szeretnénk kifejezni hálánkat Koronczay Lillának, a bölcs, mérsékelt és empatikus tanácsért, amely jó példája lehet egy kellően megfontolt családpszichológiai megközelítésnek. Remek példája annak a hozzáállásnak, amely a mai magyar sajtóból szinte teljesen hiányzik a férfiak felé, sőt épp ennek ellenkezőjét: a szüntelen és rosszhiszemű kritikát, lejáratást mutatja fel.

 

 

Ezúton is kívánunk Önöknek független és sikeres szerkesztőségi munkát!

 

Toplak Zoltán, Valódi Egyenlőségért Civil Társaság elnöke

Csuzi Attila, Férfihang Civil Társaság elnöke

 

Szólj hozzá!

A férfiak mind lusta disznók?

2020. június 25. 06:00 - Toplak Zoli

avagy egy újabb feminista hazugság leleplezése

Jelen poszt dr Warren Farrell "Miért nem értik a nők, amit a férfiak nem mondanak ki, avagy ki védi meg a férfiakat?" könyve alapján készült. (Kossuth kiadó 2012)

Látta már valaki azt a Facebook posztot, amiben a férfi és a nő esti házimunkáját hasonlítják össze? 

Anya: mesét olvas, elaltatja a gyerekeket, elmosogat, megfürdik, fogat mos, ágyat bont, elalszik.

Apa: tévézik, lefekszik, elalszik.

Ez egy gyenge vicc, ami nem csak lustáknak próbál minket férfiakat beállítani, de még koszosnak és - vélhetően - büdösnek is. Nem tudom, melyik feleség tűrné amúgy el, hogy mosdatlanul feküdjék be mellé a férje... hagyjuk is.

Van azonban másik összehasonlítási lista is, amelyik "komolyabb" alapokon készült, és Amerikában futott nagyot. Arlie Hochschild írta a Második műszak című könyvet, melyben a következőt közölte: a férfiak csak a munkahelyükön dolgoznak, míg a nők otthon is. Azt ugyan kifelejtette, hogy a nők nem egyszer részmunkaidőben dolgoznak, vagy a teljes munkaidős foglalkoztatott férfiak és nők közül a férfiak több időt töltenek a pénzkeresettel, mint a nők. Hochshild az alábbi listát tette közzé, a második műszakról:

Nők által végzett házimunkák

- elhozni a gyereket az iskolából

- porszívózás

- ágyazás

- fürdőszoba takarítás

- mosás

- rutinszerű ételkészítés

- takarítás

- napi bevásárlás

- varrás

- növények gondozása

- kisállatok gondozása

- pénzügyek a bankban

 

Szülői feladatok

- beteg gyerek ápolása

- gyerekek táplálása

- gyerekek fürdetése

- gyerekek szállítása (orvoshoz, óvodába, stb.)

- gyerekek nevelése

- gyerekek fegyelmezése

- olvasás a gyerekeknek

 

Otthoni élet szervezése

- kisebb feladatok és események fejbentartása

- ugyanezek megtervezése

- ugyanezek időzítése

- vásárlandók listájának összeállítása

- számlák befizetése

- üdvözlőkártyák küldése

- bébiszitter szervezése

- születésnapi parti megszervezése

 

férfiak munkái:

- kivinni a szemetet

- autójavítás

- fűnyírás

- háztartási javítások

 

Hochschild szerint ez ennyi.

Felmerülhet a kérdés, miért fontos Magyarországon ilyen távoli, amerikai példával foglalkozni? Először is, a hazai feministák előbb-utóbb behozzák az ilyen felmérések eredményeit és következtetéseit hazánkba is. Már évekkel ezelőtt olvasni lehetett olyan dühödt férfi (!) feminista cikkét, aki követelte, hogy a férfiak végezzenek több házimunkát, mosogassanak és takarítsanak. 

Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke, miután influencer lett, egyik első videójában eljátszotta, hogy dolgos asszonykája csak füttyent, és ő hideg itallal kínálja, majd alázatosan takarítani kezd, kedvese lába alatt különös gonddal összeporszívózva a szemetet.

Szóval először is, pincsikutyába átmenni nem kell, másodszor a férfiak igenis segítenek otthon, maguktól is. A legtöbbje nem is tudja, hogy megteszi, mert ez olyan természetes neki. dr Warren Farrell is mikor házi felmérést készített, férfi ismerősei gyakran elakadtak, mikor sorolniuk kellett volna a házimunkához való hozzájárulásukat. Csak mikor Farrel elkezdte a saját kategóriáit sorolni, akkor csaptak a homlokukra, hogy persze! Ezeket ők mind végzik. 

Mielőtt Farrell kategóriáit (több, mint ötvenet) felsorolnám, szeretném vele együtt megemlíteni, hogy ezek közül több is időszakos. Focizni nyáron kell, edzésre vinni a gyereket nagyjából télen és ősszel, füvet nyírni sem karácsonykor szoktunk, és dugulás elhárításra is akkor van szükség, amikor épp eldugul a lefolyó. A női munkákat szinte mind naponta el kell végezni, de a férfiak közül a legtöbb időszakos. 

Viszont a nőkkel való versengés helyett jó kihúzni a gerincünket, hogy lám, igenis hasznos tagjai vagyunk a családnak, most már konkrétan is rámutathatunk, hogy mivel. Másrészt a nők is láthatják, hogy párjuk igenis értékeli őket, és ezt otthoni munkájával ki is fejezi. Szeretve és értékelve vannak, nem pedig kihasználva.

Farrel listája a férfiak házimunkájáról.

1. Amikor valaki lehet, hogy eltöri valamijét: létrákra mászni, padlásra felmenni, ablakokat kívülről megpucolni, stb.

 

2. Szívrohamot okozható tevékenységek: hólapátolás a járdáról, a kocsifelhajtóról, üres tankú kocsi eltolása a benzinkútig, alvó gyereket lehozni a kocsi hátsó ülésére, birkózni, focizni, kosarazni a nyári melegben a gyerekkel, miközben a patnerre is figyelésre próbáljuk megtanítani

3. Gerincproblémákhoz és sérvműtétekhez vezethető tevékenységek: bútorok mozgatása, vagy nehéz csomag egy kétajtós autó hátsó ülésére való bepakolása derékfordítással. Lépcsőn, hűtő, tévé, mosógép cipelése

4. Összeszerelés: bútorok, kerékpárok, ágyak, számítógépek, játéksátrak, gyerekmedencék

5. Grillezés: Megvenni a húsokat, szószokat, faszenet, stb.-t, megtisztítani a rácsot, a fogókat, hamut kiönteni

6. Testőr otthon: éjszaka a gyanús zajra ki megy körülnézni?

és nyilvános helyen: a nappali gyönyörű park amikor veszélyes hellyé változik, vagy egy kis utcácska válik sötét ártjáróvá, ki lesz a testőr? Bár nők kimentenek gyerekeket égő házakból, autókból, de felnőtt férfiakért nem szokták az életüket kockáztatni.

7. Kemping: időjárás ellenőrzése, helyet lecsekkolni, odanavigálni, legnagyobb hátizsák cipelése, sátorállítás, vízelvezető árok ásása, tüzifa gyűjtése, 

8. Autóvásárlás: áralku, rejtett hibák kiderítése, szervíz könyv kutatás

9. Autófenntartás és javítás: csövek, kábelek, ékszíjak, folyadékszintek, guminyomás, porszívózás, lopásgátló bekapcsolása, kerékcsere

10. Asztalosmunkák: polcok felszerelése, kerítésjavítás, kutyaház építése

11. Karácsony: fényfüzérek felszerelése, fa vásárlása és szállítása, díszek előkeresése a padlásról

12. Férfias takarítás: autómosás, festőeszközök kimosása (gyakran vegyszerrel); pince- alagsor és padlástakarítás. Garázstakarítás. Tűzrakóhely és lefolyó tisztítása, légkondi és fűtőberendezés szűrőinek tisztítása, stb.

13. Edzés mint gyerekfelügyelet: foci, tollas, görkorcsolya, kerékpározás, kosárlabda, pingpong, stb.

14. Számítógép vásárlás: megkeresni a legjobb harvert és szoftvert, használt vagy új gép vásárlása közötti döntés.

15. Konfrontálódás: ismeretlenekkel és szomszédokkal, éjjeli kutyaugatás vs feleség karambolozik és oda kell menni a másik félhez

16. Elhullott állatok elszállítása: halott hörcsög, kutya, macsaka, csapdából elejtett patkányt, egeret. Néha a haldokló állatot is neki kell megölnie.

17. Terasz, kerti bútorok: építeni, tisztitani, lefesteni

18. Pelenkázás férfi megfelelői: eldugult wc, autó takarítás, ha a gyerek összehányta, saját vagy szomszéd kutyája utáni takarítás

19. Ásás: lyukak, árkok; kövek, gyökerek kiemelése

20. Társasági ebéd: hússzelés, bornyitás, koktélkészítés, terítés, teríték leszedése

21. Gyerekek fegyelmezése

22. Sárkányölés - ma: pókok, legyek, svábbogár agyoncsapása

23. Vezetés: Különösen éjjel, mikor már mindenki alszik, veszélyes körülmények közepette (hóban, szélben, ködben, jeges úton stb.) motorkerékpáron (férfi nem szokott nő mögött ülni)

24. Váratlan helyzetek megelőzése: otthon - észrevenni és kijavítani a sérült csatlakozókat, konnektorokat, füstjelzőt, 

autóban - hóláncot felrakni, fék- hűtő- stb. folyadékok feltöltése; izzócsere, szerszámkészlet, elsősegély készlet ellenőrzése

természetben: bedeszkázni az ablakokat, ügyelni, hogy a fák ne okozhassanak a viharban kárt másokban vagy mások tulajdonában, 

városban: mindig legyen benzin az autóban, pénz a tárcában

25. Vészhelyzet: éjjeli kerékcsere a hideg esőben, ötliteres kannával benzint hozni, bebikázni az autót

26. Vészhelyzet elmúltával: tetőjavítás, kidőlt fák eltávolítása, helyreállítás, vagy ennek megszervezése

27. Kerítés: drót, fa, vagy kőkerítés építése

28. Begyújtás, favágás, fahordás: úgy, hogy a szőnyeg ne koszolódjon össze

29. Szemét: ki kell vinni, nincs mese

30. Gázzal és elktromossággal kapcsolatos hibák: biztosíték visszakapcsolása, gyújtóláng meggyújtása, hiba kiderítése

31. Ajándékozás a románc fenntartása érdekében: virág, gyémánt, fülbevaló, gyűrű, helyfoglalás a romantikus vendéglőben, stb.

32. Puskák és fegyverek: megvenni, tisztítani, megfelelően tartani

33. Fellógatás: nehéz képek, fali dísztárgyak, órák, telefonok rögzítése

34. Beüzemelés: mosógép, szárító, számítógép, tévé, antennák

35. Életbiztosítás: kiválasztás, összehasonlítás

36. Kockázatos befektetések kezelése: részvények, üzletrész, bérbeadás (stresszes, ha nyer is rajta)

37. Kinyitás: üvegek, ajtók, festékes kannák, beragadt ablakok

38. Választási lehetőségek generálása: a férfi lehetőségeket ajánl, a nő választ (visszautasít) éttermek, mozik, kirándulóhely, stb.

39. Festés: házon belül és kívül, plusz előkészület és visszarendezés

40. Sétaudvar és járdajavítás: beton készítése, zsaluzás, vízszintezés, stb.

41. Ületés: fák, bokrok, nagyobb növények

42. Glettelés, paklizás, tömítés, vakolás: plusz az anyagok előállítása

43. Mérgekkel való munka: hangya és csótányírtás, egér, patkánymérgezés, fák, virágok permetezése

44. Programozás: videó, cd lejátszó, gyorstárcsázás a telefonon

45. Tankolás, fizetés, olajcsere: ha férfi és nő is ül az autóban kb 80%-ban a férfiak tankolnak

46. Pénzügyi és üzleti információk olvasása: aki a kockázatos befektetéseket kezeli, annak fontos informáltnak lennie

47. Átalakítás: falak bontása, ablakok berakása, pince és garázs befejezése, új szobák építése

48. Javítások: vécé, csap, csőszerelés, elektromos szerelés, ablaktáblák, konyhaszekrény, szék, ágy, stb.

49. Élezés: kések, fűnyírók, ollók

50. Bevásárlás: festék, vasáru, deszkák, spaklik, fűnyíró, szerszámok, nagyobb tömegű bevásárlások (Tesco, Metro)

51. Sztereo és videó megvásárlása: bekötés, beállítás, javítás szervezése, felügyelete

52. Kerékpár és játékkarbantartás: olajozás, festés, gyerekek biciklijének javítása, hinta, mászóka, körhinta, stb. karbantartása

53. Időjárásőr: megvédeni a nőket az esőtől ónos esőtől, havazástól, stb - pl. kabát átadása, vagy az autóból kiszállva a kaput kinyitni esőben, behozni az újságot havazásban, felsózni a járdát fagy esetén, 

54. Udvari munkák: fűnyírás, trágyázás, gazolás, metszés, levélsöprés, stb.

 

Miért nem tudunk ezekről? Mert a férfiak panaszkodás helyett ezeket felajánlják, és természetes szerepükként szinte oda se figyelve elvégzik. A férfiak elismerésre és szeretetre vágynak... de társadalmunk ezt kidobta a kukába.

Szólj hozzá!

Ne legyen Apák Napja!

2020. június 22. 08:56 - Toplak Zoli

Az utca embere véleménye a 2020 - as Apák Napján

Valójában ez csak egy édesanya véleménye volt, Horváth Klaudiáé, aki szerint egy férfi sem tudja átérezni azt, amikor egy nő kilenc hónapig hordja a szíve alatt a magzatát, és aztán fájdalmak között megszüli. Az anyák megbecsülését, érdemét kisebbítené, ha az apákat is hasonlóképpen megünnepelnék. Szerinte ne legyen Apák Napja, mert ez most, így: butaság.

Sokan azonban a Valódi Egyenlőségért Egyesület színeiben kiállt Toplak Zoltánnak vidáman visszakívánták a "Boldog Apák Napját!" köszöntést - vagyis egyetértenek az ünneppel, és üdvözlik azt.

Akivel mélyebb beszélgetést is sikerült elérni, elmondták, hogy az apák nincsenek eleget otthon, nem tudnak elég időt eltölteni a családjukkal. 

Akadt, aki szerint ennek a körülmények az okai, egyszerűen a gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy egy férfi ne hajtson látástól vakulásig. Egy házas férfi szerint a felesége is így van ezzel, tehát nem nem specifikus a dolog - egyszerűen mindkettejüknek sokat kell hajtani.

Egy idősebb asszony azt mondta, hogy náluk piacoznak, árulnak. Miután reggel az óvodába kerültek a gyerekek, elindulnak és mire haza kell vinni őket, visszaérnek. De hétvégén is így megy ez náluk, csak akkor egyéb módon oldják meg a gyerekek felügyeletét. Vagyis mindenki egyformán sokat dolgozik, és mindenki egyformán keveset van a kicsikkel.

Volt férfi, aki azt állította, ezt akarni kell. Aki szakít időt a családjára, az tud velük lenni.

Egy középkorú asszony is a férfiak hozzáállását kritizálta, szerinte nagyon erősen hat még a szocialista rendszer férfiideálja, aki reggeltől-estig a gyárban hajtott, és ettől számított kemény férfinak. Ma Magyarországon a sokat dolgozó férfi a Férfi. 

Ez az asszony elmondta, mekkora öröm neki, amikor babakocsit toló apukát lát, vagy a gyerekével kézenfogva sétáló férfiakat. Reméli, nem csak láthatás történik ilyenkor épp - tette hozzá búcsúzóban.

Giczy József - friss nagypapa, mint kiderült - azt tartja, hogy a fiúkat rá kell nevelni az apaságra. Otthon, de az iskolában is. Családfőkké kell nevelni őket, akik képesek felkészülten belevágni a családalapításba, amikor eljön annak az ideje. Sok-sok fölösleges tantárgy és ismeret helyett kapcsolatokról és emberségről, családról kellene beszélni a fiataloknak.

Végül egy középkorú, jó kiállású férfi jött oda, és ő a válása történetét mesélte el. A gyerekeit nem is láthatja, az anyjuk ellene neveli őket - bár abban ő is vétkes, hogy túl sokat dolgozott. Megromlott a kapcsolata a volt feleségével, aki szinte meggyűlölte már őt. Ezt egyébként túlzásnak érzi - bele is fogyott ebbe a gyűlöletbe, tizenöt kilóval kevesebb most, mint egy éve - hiszen ő nem ivott. nem kocsmázott, nem volt erőszakos - csak hajtott a családjáért.

Túl sokat is.

 

Szólj hozzá!

Nők és férfiak történetei az erőszakról

2020. május 29. 03:54 - Szujó Flórián

Az erőszak gyakran nem derül ki, mert az áldozatok - különböző okokból - félnek elmondani mi történt velük. Hogy a nyilvánosság megismerje a problémát fontos lenne beszélni róla. A csend megtörése érdekében elindítottunk egy kezdeményezést, mely során arra kértük a nőket és a férfiakat, hogy - névvel, vagy név nélkül - meséljék el az őket ért erőszakot, legyen szó akár fizikai, szexuális, gazdasági vagy lelki erőszakról.

Ezeket a történeteket az oldalunkon helyezzük el, külön a nők történeteit és külön a férfiak történeteitSajnos ez egy olyan téma, amellyel kapcsolatban a közéleti viták sokszor megosztják a nőket és férfiakat. Ezzel szeretnénk azt az üzenetet is átadni, hogy a nők és a férfiak történetei, erőszakkal szembeni védelme ugyanúgy fontosak. Az erőszak elleni küzdelem a nők és a férfiak közös érdekeként kellene tekinteni. Eddig 7 nő és 8 férfi mondta el történetét, ezek következnek.

1. női történet (N, 20 éves)

Sziasztok! Egy házibuliban történt meg velem (17), hogy egy lelkileg rosszabb időszakomban voltam és nagyon berúgtam.Hát mi is lenne jobb gyógyír a bánatra mint az alkohol.? Ahogy szokott az lenni, egy órán belül ki is jött minden. Teljesen nyugodtan senkit sem zavarva ezt egyedül megoldottam, lepihentem és elaludtam a fürdő szobában. Ekkor jött a "megmentőm" és a kezében felvitt az emeletre, és lefektetett egy ágyra, majd ő is befeküdt mellém.Mindenkit megnyugtatott hogy majd vigyáz rám nem lesz semmi gond .A férfiról annyit kell tudni, hogy akkor találkoztam vele először, ismerős ismerőse volt. Nem emlékszem pontosan mindenre, csak képek maradtak meg, hogy valahogy elkezdett fogdosni, vetkőztetni és a következő hogy már szexelünk.

2. női történet (Névtelen, 17 éves)

11 éves koromig egy bántalmazóval éltem. A nevelőapám alkoholizmusban szenved (de szerintem néha drogozott is) és ilyenkor elég indulatos lett. Az anyukámat többször is megverte engem pedig sokkal kevesebbszer bántott és ez így ment éveken keresztül. A legrosszabb az volt,hogy senki nem vette észre és senki nem segített. 

3. női történet (Névtelen, 20 éves)

Amikor serdülni kezdtem, 12-13 éves koromban az apám gyakran tett megjegyzéseket a kinézetemre. Kellemetlennek éreztem, de anya nem szólt semmit. Sokszor megdicsérte a melleimet, megállapította, hogy "milyen nagy melleim lettek". Megijedtem, amikor ezeket mondta, de senki nem csinált belőle ügyet, ezért úgy gondoltam, ez normális. Ennek ellenére bejött a fürdőszobába kopogás nélkül, amikor zuhanyoztam, nem érdekelte, hogy meztelen vagyok. Nem egyszer tette meg, és hiába szóltam neki. Sokszor látott meztelenül, amikor már lett volna mit takarni. A szobámba is folyton kopogás nélkül jött be, rám tört, akármit is csináltam.

Aztán egyszer nyáron nagyon meleg volt, és lenge ruhában járkáltam a lakásban. 12 voltam. Bementem a nappaliba, ahol a szüleim voltak. Apám amint meglátott, rácsapott erősen a fenekemre, hozzátéve, milyen jó fenekem van. Mondtam, neki hogy ez nagyon fájt, és ne csináljon ilyet. Nem szólt semmit, mintha meg se hallotta volna. Nem érdekelte. Anya hallgatott, nem csinált semmit. Ezek után mindig attól féltem, mikor csap rá megint. Néhányszor még megismételődött az eset. Egyik reggel merevedéssel jött be a szobámba, úgy keltett fel, kopogás nélkül. Csak ketten voltunk otthon, és rettegtem, hogy megerőszakol. Szerencsére nem tette.

És most gyakorlatilag nem tudok szexuális életet élni, mert fáj a behatolás, bár orvosilag minden rendben. Nem tudok bízni senkiben, és azt hiszem, minden férfi bántani fog és kihasználni. Apám mindig a tulajdonának tekintett, csak magát tartotta tisztességes férfinak, azt mondta, hogy minden más pasi csak azt akarja. Nem tartotta tiszteletben az érzéseimet, a határaimat, mindig kihasznált, elvette az energiámat, az önbizalmamat, kelepcébe zárt. Nem engedett felnőni.

4. női történet (Névtelen, 20 éves)

Az akkori barátommal egy kollégiumban laktunk. A saját ágyamon erőszakolt meg, vette el a szüzességem és bántott fizikailag többször is. 14 voltam. Évekig nem tudtam róla beszélni senkinek, az utána lévő barátaim nem akartak segíteni nekem, hogy könnyebb legyen a lelkem. Nem tudtam erről évekig beszélni. Viszont rengeteg ilyen történetet olvastam, ami segített feldolgozni a történteket. Rengeteg erőt merítettem ezekből, és újraépítettem az önbizalmam. Próbálom elfogadni magam, tudom milyen nehéz utána a saját testeddel megbarátkozni...

5. női történet (Névtelen, 24 éves)

1. Talán alsós voltam általános iskolában, amikor ez történt. Egyik osztálytársammal, annak testvéreivel és a szomszéd sráccal játszottunk. Én bebújtam egy fa láda alá, a szomszéd srác pedig ezt rugdosta. Nem voltam biztos benne, hogy ki jövök onnan, de sosem mondtam el senkinek.

2. A szüleim többször is megpofoztak, a fenekemre ütöttek, általában ott is maradt a tenyerük lenyomata pár óráig. Édesanyám (nem vagyok vele jó viszonyban) többször is megtépett, a hajamnál fogva rángatott és úgy ütött, ahogy ért. Szerintük ebben nincs semmi kivetnivaló, és még örüljek, hogy nem a nadrágszíjjal, vagy fakanállal kaptam ki. Na meg persze, ők is kaptak gyerekkorukban, és "Nincs tőle semmi bajuk". Azt hiszem, sosem volt hozzám türelmük. Ezen kívül természetesen mindennapos volt az érzelmi manipuláció és a verbális bántalmazás is.

3. Középiskolás koromban bejárós voltam, minden nap buszoznom kellett. Egyszer igen zsúfolt volt a busz, és nem az ablak mellett ültem sajnos. Egy feltehetőleg roma származású úri ember pedig mellettem állt és hozzám nyomta a "férfiasságát". Láttam az arcán az önelégültséget, de nem mertem szólni semmit. Dermedten ültem az út végéig.

4. Vezetni tanultam, az idősödő oktató pedig az óra végén a tenyerét a combomra tette. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. És neki felesége is van...

6. női történet (Névtelen)

Mit tudnék én veled csinálni, mondta a tanítónő férje. Én meg néztem,mint a moziban. 13 éves voltam.

7. női történet (Judit, 50 éves)

20 év kettős élet másik családdal ,gyerekkel,a közös család tagjainak hazugságra kényszerítése,hogy ne derüljön annak számít?

53121437_303.jpg

1. férfi történet (Névtelen, 20 éves)

Párkapcsolati lelki erőszak ért. Fiatalkori szerelemben éveken át tartó lelki sorvasztás jutott részemül. Hiába hoztam egyre nagyobb áldozatokat, kedvességet, szeretet nem kaptam, csak kritikát. Semmi nem volt igazán jó amit tettem, sőt egyenesen engem nevezett erőszaktevőnek és “tipikus rossz férfinak”, pedig soha egy rossz szavam se volt. Ezek után már annyira se mertem magamért felszólalni, félve attól, hogy azzal újabb hibával vagy bűnnel leszek megvádolva, hogy azt sem mertem már mondani hogy nekem nem jó. A lány állandó elégedetlensége, akaratossága és a hibáztatásom egészen addig jutott, hogy a tudtommal és már-már a beleegyezésemmel felkészülve, rám hárítva a felelősséget megcsalt, ezt nem is titkolva, nem is látva benne semmi rosszat.

Ez utána törtem annyira meg, hogy felébredjek az évekig tartó hibáztatásból, nem lehet az hogy nekem sosincs igazam és csak rosszat teszek. Nem lehet feminizmus, poliamoria és egyéb hangzatos eszmék mentén más lelkét elpusztítani, főleg ha ennek az áldozata olyan férfi, aki soha senkit nem bántott, maga is egyenlőséget szeretett volna csak, de az általános férfihibáztatás közepette ahhoz sincsen joga, hogy a saját épségéért felszólaljon és magát védje, nehogy megbélyegezzék az elmúlt 2000 év minden bűnével, amit fehér férfi valaha elkövetett.

2. férfi történet (veszedelem Tornából, 25 éves)

Rövidre sikerült párkapcsolatomban szembesültem lelki, majd utána verbális és lelki bántalmazással egyszerre. Az illető hölgyemény folyamatos nyomás alatt tartott hetekig, és bármit tettem a legjobb szándékom szerint érte, valami baja mégis mindig volt, és mindennek én voltam az oka, felelőse, sosem ő. Utólag visszanézve erősen nárcisztikus és antiszociális jegyek érvényesültek a részéről, de ezt azonnal nem láttam át, csak miután véget vetettem a kapcsolatnak. Ezt követően telefonon zaklatott, és privát beszélgetéseimet használta fel, hogy rossz színben tüntessen fel az ismerőseim előtt. Gondolkodtam azon, hogy a rendőrséghez kellene fordulnom, de lényegében és sajnos jogosan mindenki lebeszélt erről, akihez tanácsért fordultam. Persze átgondolva nyilvánvaló volt, hogy férfi feljelentőként szinte esélyem sem lett volna, hiszen egyrészt nincs kellő törvényi visszatartó erő a hasonló ügyekben hozható ítéletekben, másrészt pedig áldozat Magyarországon ma férfi nem lehet, hát olyan nincs.

Hála a jó égnek azóta mindent elrendeztem, alternatív módon oldottam meg a kialakult kellemetlen helyzetet, ahogy látom utólag, eredményesen. Így szerencsére ez a történet ma már csak egy érdekes tanulság, de hiszem, hogy bőven vannak olyan férfiak, akik családi és gyerekvállalási kötelezettségeik, vagy más okból szorultabb helyzetük miatt nem tudnak úgy lezárni egy ilyen esetet, mint ahogy nekem sikerült.

3. férfi történet (Bence, 21 éves)

1) Mikor elvesztettem a szüzességem, egy távolabbi nagyvárosból jött hozzám egy srác. Nem volt otthon senki. Nagyon durva volt és figyelmetlen. Többször mondtam neki, hogy nem jó de nem változott semmi csak néha lelassított és folytatta….szerintem okozott sérülést is ami mai napig valószínű megvan…

2) Egy mostmár nem működő, lmbtq barát szórakozó helyen Pécsen, egy idős férfi, aki mindig nagyon be volt rúgva, fogdosott, akaratom ellenére többször meg akart csókolni, többször előfordult, legalább 5 alkalommal. Más emberek is jelen voltak de ők viccesnek találták… Egyszer (akkoriban cigiztem) kimentünk cigizni a bár elé és majdnem lehúzta a nadrágot rólam az utcán, miközben falhoz szorított egy keskeny járdán….ez volt a legdurvább… Egyszer Siklóson a pennyben vásároltam, és a pénztárnál a sorban beszélt hozzam “hercegnő” meg egyebek, és mielőtt sorra kerültem rácsapott a seggemre….mondhatom össze néztünk a pénztárossal…

3) Egy ismerőssel és egy akkori baráttal, Villányban egy kis pincében iszogattunk, hármunkon kívül a tulaj/pultos volt ott. Nagyjából egy óra telt el, aztán 3-4 külföldi turista bejött. Ha jól emlékszem fogdosták a barátnőmet, engem az egyik magához szorított és erőszakkal az ujjait belém nyomta és megujjazott…túl sokra nem emlékszem mert sokat itatott velünk egy ismerős de elmenekültem a pult mögé aztán ha jól emlékszem elzavarta őket a tulaj mert nem is fizettek szerintem.

4. férfi történet (Névtelen, 40 éves)

Négy évesen anyai agresszió, ahogy tudtam dolgozni kihasználás, iskolai napi szintű verbális és fizikai sérelmek, gyilkossági kísérlet ellenem, katatonia.

5. férfi történet (Névtelen, 29 éves)

Jelzők, amiket nők mondtak rám: gyáva, mulya, gyenge. Nők által, nekem mondott jelzők, a férfiakról: disznók, életképtelenek Többször ütött meg nő, többször kiabált velem nő, többször csapkodott mellettem nő. Egyszer egy nő azt mondta, nem vagyok férfi. Többször volt olyan, hogy nem kaptam választ a kérdésemre. Többször kinevettek. Többször hallottam a “sajnálom, ha megbántottalak” mondatot, amit, ha egy férfi mond, kiátkozzák az életből, mert ezzel nem vállal felelősséget a tettéért. Többször mondta nekem nő, amikor a problémáimról beszéltem, hogy “engem ez nem érdekel” Ezek a nők, akikkel összesodort az élet.

6. férfi történet (Tky, 17 éves)

17 éves vagyok. A történetem évekkel ezelőtt, pontosabban 10 éves koromban “játszódott”. Sajnos nem mondható el az sem, hogy egy “szokásos” jellegű családon belüli erőszakról van szó, mert nem.
A saját bátyám, aki akkor még szintén nem volt büntethető és/vagy felelősségre vonható korban, volt az, aki mindazt, amit most leírok, megtette.

Volt egy este, amikor minden elkezdődött. Átjött a szobámba, hogy megkérdezze, van -e kedvem játszani valamit. 10 évesen mi mást reagálna az ember, minthogy: “Persze, csak ne hangosan, mert nem akarom, hogy anyáék szóljanak.” Ez a mondat az, amit azóta is bánok.

Átmentünk az ő szobájába, majd arra már pontosan nem emlékszem, hogy mivel, de elkezdtünk játszani. Időközben ő már levette a pólóját és a nadrágját, mondván, hogy melege van. Gondoltam nincsen ebben semmi fura, hisz mind a ketten fiúk vagyunk. Kis idő múlva tőlem is megkérdezte, hogy nincs -e melegem, mert ha igen, akkor én is nyugodtan levehetem a ruháimat, de azt válaszoltam, hogy nekem jó úgy, ahogy vagyok (igazából még majdnemhogy fáztam is egy picit).

Így játszottunk egy ideig, mikor már nem kérdezte, hogy szeretnék -e lejjebb vetkőzni, hanem konkrétan rám parancsolt, hogy tegyem meg. Furcsa volt, dehát naiv kisfiú, mit gondol, miért mondja neki ezt a saját bátyja, biztos jót akar neki. Így azt tettem, amit kért, tehát az alsómon kívül mindent levettem.
Pár perccel később megfogta mind két karom és feldobott az ágyára, aminek nem teljesen értettem az okát, így szóvá is tettem, mire válaszként annyit kaptam, hogy egy összetekert zoknit nyomott a számba. Próbáltam kivenni azt, de nem engedte. Itt én már nagyon meg voltam rémülve. Ezután hasamra fordított és, hát lényegében megerőszakolt. A részleteket azok kényessége miatt nem írom le.

Ezután az este után még rengeteg történt, viszont azoknál már nem úgy indult, mint ennél. Csak átjött, befogta a számat, átrángatott és megtette. 3 hónapon keresztül minden nap…
Nem mertem elmondani a történetemet senkinek, mert féltem, hogy nekem lesz belőle problémám. Édesanyámmal egyáltalán nem voltunk jóban, mert “nem akart gyerek” voltam, nevelőapámmal pedig azért nem, mert jobban teljesítettem az iskolában, mint a vérszerinti fiai.
Így ez az eset teljes mértékben elmondatlan maradt egészen idáig. Remélem, hogy most mások is láthatják, és ha esetleg velük is megesett ilyen, akkor azt javaslom, szóljatok valakinek! Szülőnek, tanárnak, bárkinek, hogy segíthessenek és ne legyetek egyedül olyan helyzetben, mint amilyenben én voltam. Tudom, hogy nem jó érzés, mert tapasztaltam. Legyetek erősek és bízzatok magatokban, hogy legyőzhessétek félelmeiteket!

7. férfi történet (Névtelen, 46 éves)

Nekem a fejemet ütötte meg a volt nejem tányérral. Kemény a kerámia. Volt, hogy a gyerekek előtt alázott meg, üvöltve, csapkodva. Veszekedni rengetegszer veszekedett a gyerekek előtt. Érzelmileg nagyon sokszor bántalmazott, volt, hogy görcsbe szorult gyomorral “kellett” várnom a munkából haza, mert kapásból veszekedéssel indított, amint hazaért.

8. férfi történet (Névtelen, 59 éves)

Gyerekkoromban rendszeresen vertek a szüleim szinte naponta. Az iskolában volt kèt tanárom aki kèzzel vert mert valamit nem tudtam vagy rosszul csináltam. Mindkettő nő volt ! Egy fiatalkori barátnőmről kiderült hogy kábítószeres ès alkoholista. Többször megpofozott mások előtt ès èn persze nem üthettem vissza soha! Volt felesègem ha nem tetszett neki valami hozzám vágott kemèny tárgyakat, üveget, tányèrt , cipöt ! Egyszer vèresre karmolt amikor megkèrtem hogy költözzön most azonnal a szeretöjèhez ès hagyjon minket bèkèn a gyerekekkel együtt. Többször meghazudtolt ès rendszeresen pszichopatának nevezett a gyerekeink ès mások előtt is. Válás után sikeresen elidegenített engem a saját gyermekeimtől ezert már csak a pènzemre van szüksègük ènrám nincs! Munkahelyemen rendszeresen tapasztaltam , tapasztalom hogy mennek fölfelè a ranglètrán a fiatal csinos lányok! Gyakorlatilag bármit megtehetnek büntetlenül ha sikerül erős szponzorhoz kötődniük akinek komoly hatalom van a kezèben. A zsarolástól a test lelki bántalmazásig szinte bármit megcsinálhatnak büntetlenül. Amikor egy mègerősebb “támogatót” találnak, akkor lelkiismeret furdalás nèlkül azonnal továbblèpnek persze fölfele. Meg sem ismerik azt aki elözöleg èvekig támogatta vagy kihúzta a szarból őket. A legnagyobb problèma viszont: – hogy ez így mind rendben is van a társadalom számára! Pedig valamièrt sokkal több a fèrfi öngyilkos, hajlèktalan, alkoholista…… mint a nö! Mègis a nöket kell kizárólag vèdelmezni az ösi ellensègtöl az elnyomó a megalázò a tönkretevő….. fèrfiaktól! Hogy van ez? Igazságos ez? Vèlemènyem szerint emberek vannak akik lehetnek nők fèrfiak transzneműek…..stb akiknek kijár vèdelem ha szüksèges nem pedig csak egy szűk csoportnak.

Ha elmondanád te is történeted, akkor ide kattintva (nők elleni erőszak itt, férfiak elleni erőszak itt) szabadon, névvel, vagy név nélkül megteheted. Mi történt? Hogyan élted meg ezeket a helyzeteket? Nőként, férfiként mit jelentett/jelent számodra mindez? Milyen hatással volt/van az életedre? A történetek az oldalunkra fognak kikerülni. Ha kérdésed van, kérdezz bátran! Elérhetőségünk: info@valodiegyenloseget.hu.

1 komment

Hogyan javíthatóak a fiúk szövegértési készségei?

2020. május 14. 01:54 - Szujó Flórián

A hazai és nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a fiúk minden országban, kisebb-nagyobb mértékben hátrányban vannak az olvasási és szövegértési kompetenciák terén. A különbségek már óvodás korban megmutatkoznak és életkorral előrehaladva folyamatosan növekednek. Nem csupán a szövegértési tesztek eredményeiben tapasztalható ilyen különbség a nemek között, de a fiúk átlagosan kevesebb időt töltenek olvasással, kevésbé értékelik az olvasást, önmagukat kevésbé tartják jó olvasónak és az olvasás inkább lányos időtöltésnek számít.

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt keretében Szinger Veronika és Szabó Ildikó „Nemek és igenek: a fiúk olvasási motivációja és teljesítménye a kutatási eredmények és jó gyakorlatok tükrében” című tanulmánya a fiúk olvasással kapcsolatos problémáját mutatja be. A tanulmány szerzői számba vették a nemek közötti különbségek lehetséges okait és jó példákat mutattak be a világból ennek a problémának megoldására.  E tanulmány alapján nézzük meg, hogy milyen lépésekkel javíthatóak a fiúk szövegértési készségei.

Mindez különösen indokolt lenne azért is, mert az olvasás sok fontos területre, készségre is hatással van, ezek közül is kiemelkedik talán az iskolai sikerességnek a kérdése. Az szövegértés és a tanulmányi eredmények között szoros összefüggés van, hiszen a szövegértés az egyik legalapvetőbb készség, ami még az olyan tantárgyak esetén is elengedhetetlen, mint a matematika, vagy a fizika.

adobestock_150440452-1.jpeg

1. Legyünk empatikusabbak!

Az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalok esetében erős kapcsolat található a magatartási nehézségek és a szövegértés hiányosságai között. Ezek közül bármelyiket is fejlesztjük, a másik készség is javul vele együtt. A kettő közötti kapcsolódási pont a szociális nézőpontátvitel képessége. Az irodalmi szövegek olvasása ugyanis szükségessé teszi, hogy képesek legyünk más személyek helyzetébe beleélni magunkat és az ő nézőpontját megérteni.

Az empatikus beleélés képessége függ attól, hogy nekünk milyen tapasztalataink vannak: Gyakran elmondják nekünk mások az érzéseiket, gondolataikat? Megkérdeznek minket erről? A kutatások azt mutatják, hogy a szülők a fiúkkal a lányokhoz képest sokkal ritkábban osztják meg az érzéseiket, illetve őket is kevésbé kérdezik azokról.

2. Olvassanak az apák!

A szocializáció során az anya női szerepeket, az apa férfiszerepeket közvetít. Sok családban a gyermekeknek elsősorban az édesanyjuk olvas mesét, a nők egyébként is gyakoribb olvasónak számítanak, és gyakrabban járnak könyvtárba – ez mintát jelent a gyermekek számára is.

A férfiak és nők olvasási szokásaiban lényegesen kisebb a különbség a magas iskolai végzettségűek körében, mint a munkásosztályban. Az olvasás az utóbbi társadalmi csoportban kifejezetten férfiatlan tevékenységnek számít, illetve ezzel összefüggésben léteznek olyan szubkultúrák (különösen a fiúk körében), amelyek a tanulást, az iskolát egy rájuk erőltetett kényszernek tartják.

Alighanem ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fiúk hátránya mind a tanulmányi eredményekben, mind az olvasási készségekben az oktatás színvonalával növekedésével párhuzamosan csökken. Ott a legkisebbek a nemi különbségek, ahol magasabb az oktatás színvonala és a tanulók magas társadalmi háttérrel rendelkeznek (mint például a 8 osztályos gimnáziumok) és ott a legnagyobbak, ahol alacsonyabb az oktatás színvonala és a tanulók hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból kerülnek ki (pl. kistelepülések).

3. Változtassuk meg a káros sztereotípiákat!

Egy német kutatás a tanárok nemi olvasási sztereotípiája és a fiúk olvasási önképének kapcsolatát vizsgálta. A vizsgálatba összesen 54 tanárt és 1358 diákot vontak be. A nemekkel kapcsolatos olvasási sztereotípiák a fiúk számára kedvezőtlenek. Összefüggés mutatkozott továbbá a tanárok nemi sztereotípiái és a fiúk olvasási önképe között: minél inkább negatívabban gondolkodtak a tanárok a fiúk olvasási készségeiről, annál rosszabb volt a fiúk olvasási önképe.

4. Több férfipedagógus legyen az óvodákban és iskolákban!

A férfiak alulreprezentáltsága az oktatási szektorban szintén hozzájárul a fiúk iskolai demotiváltságához. Ha találunk is férfi tanítókat a tantárgyak tipikus felosztása a nőkhöz rendeli az olvasást, írást, éneket és a férfi tanítóhoz a matematikát, testnevelést, technikát.

Egy szintén német kutatás szerint a pedagógusok is hatással vannak a fiúk és lányok korai literációs fejlődésekre. A kutatásban mindegyik óvodapedagógus nő volt, akik saját beszámolójuk alapján sokkal több tipikusan lányos tevékenységet ajánlottak és a lányokat közelebb is érezték magukhoz, mint a fiúkat. A közeli-gyermek pedagógus kapcsolat erősíti a korai literációs készséget.

5. Vegyünk több könyvet!

Egyes nézetek szerint a fiúk kevésbé alkalmasak csöndes, nagyobb elmélyülést igénylő elfoglaltságokra, mint például a szépirodalmi könyvek olvasása. Sokan ennél az elgondolásnál fogva nem is vesznek annyi könyvet fiaiknak, mint lányaiknak. Ábrahám Mónika kutatási eredményei szerint a 12-14 éves fiúk csupán 45%-ának van legalább 50 könyve, szemben a 12-14 éves lányok 61%-ával.

A PISA felmérések egyik legfontosabb tanulsága, hogy azoknak a tanulóknak erős a szövegértési készsége, akik szeretnek olvasni és élvezik az olvasást. Azok a fiúk akik szeretnek olvasni, változatos dolgokat olvasnak és alkalmazzák a szövegértési stratégiákat, olyan szintet tudnak elérni szövegértésben, mint a lányok. Fontos volna minél hamarabb megszerettetni a fiúkkal az olvasást. Ehhez érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy milyen típusú (témájú, kinézetű stb.) könyvek segítik ezt a legjobban és ezekkel megszólítani őket.

Szólj hozzá!

Isztambuli Egyezmény 2.0

Kidolgoztunk férfimozgalmi aktivistákkal egy javaslatot, amely az Isztambuli Egyezmény egyik alternatívája lehet, ez az Isztambuli Egyezmény 2.0. Ebből a javaslatból kikerültek az egyezmény szerintünk vitatható részei és általánosan fogalmaz meg célkitűzéseket az erőszakkal szemben mind a nők, mind férfiakat védelmében (továbbá a Valódi Egyenlőségért Civil Társaságnak van egy másik kezdeményezése is is, amely kimondottan a nőket és férfiakat érő erőszak nemi sajátosságaival és nemek közötti egyenlőséget érintő kérdéseivel foglalkozik).

Az alábbiakban az Isztambuli Egyezmény 2.0 szövegét ismertetjük. A világoskék részek az Isztambuli Egyezményben is így szerepelnek, a színtelenek azok a részek, ahol módosítás történne az eredeti változathoz képest. A dokumentummal az a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet az Isztambuli Egyezmény hibáira és egy társadalmi párbeszédet kezdeményezzünk az erőszak elleni fellépésnek olyan konszenzuson alapuló módjáról, amiben a nőknek és a férfiaknak is van helye.

Preambulum
I. fejezet — Célok, fogalommeghatározások, egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma, általános kötelezettségek
1. cikk — Az Egyezmény céljai
1. Ezen Egyezmény céljai:
a) a nők és férfiak védelme az erőszak minden formájával szemben, valamint az erőszak megelőzése, üldözése és megszüntetése;
b) hozzájárulás a nemi alapú megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséhez, továbbá a nők és a férfiak közötti tényleges egyenlőség elősegítése, akár a nők, akár a férfiak helyzetének megerősítése révén is;
c) átfogó keret, szakpolitikák és intézkedések megtervezése az erőszak minden áldozatának védelme és segítése érdekében;
d) nemzetközi együttműködés elősegítése az erőszak megszüntetése céljából;
e) az érintett szervezetek és a bűnüldöző hatóságok támogatása és segítése azért, hogy hatékonyan együttműködjenek az erőszak megszüntetésére irányuló integrált megközelítés elfogadásában.
2. Ezen Egyezmény, annak biztosítása érdekében, hogy a részes felek hatékonyan végrehajtsák rendelkezéseit, különleges ellenőrző rendszert hoz létre.
2. cikk — Az Egyezmény hatálya
Ezt az Egyezményt az erőszak minden formájára alkalmazni kell, ideértve a kapcsolati erőszakot is.
Ez az Egyezmény arra ösztönzi a részes feleket, hogy a kapcsolati erőszak minden áldozata tekintetében alkalmazzák az Egyezményt. Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során a részes feleknek különös figyelmet kell fordítaniuk a nemi alapú erőszak áldozataira.
Ez az Egyezmény békeidőben és fegyveres konfliktusok idején alkalmazandó.
3. cikk — Fogalommeghatározások
Ezen Egyezmény alkalmazásában:
a) „erőszak": a hatályos törvények szerint értelmezendő.
b) „kapcsolati erőszak": a fizikai, a szexuális, a pszichológiai vagy a gazdasági erőszak mindazon cselekményei, amelyek a családon vagy a háztartási egységen belül, vagy a volt vagy a jelenlegi házastársak vagy partnerek között történnek, függetlenül attól, hogy az elkövető az áldozattal azonos helyen él vagy élt-e;
c) „társadalmi nem": azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;
d) „ nemi alapú erőszak": olyan erőszak, amely kifejezetten a nemi hovatartozása miatt irányul valaki ellen ;
e) „áldozat": olyan természetes személy, aki az a. és a b. pontban meghatározott magatartás tárgya,
f) „nők": magában foglalja a 18 év alatti leányokat is; „férfiak": magában foglalja a 18 év alatti fiúkat is.
4. cikk — Alapjogok, egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási és más intézkedéseket, hogy elősegítsék és védjék mindenki jogát arra, hogy a köz- és a magánszférában egyaránt erőszaktól mentesen éljenek.
2. A részes felek elítélik a megkülönböztetés minden formáját, és haladéktalanul megteszik a szükséges jogalkotási és más intézkedéseket annak megelőzése érdekében, különösen azáltal, hogy
- beépítik nemzeti alkotmányukba vagy más megfelelő jogszabályaikba a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét, és biztosítják ezen elv tényleges érvényesülését;
- tiltják a nemi alapú megkülönböztetést, szükség esetén akár szankciók alkalmazásával is;
- hatályon kívül helyezik azokat a törvényeket és megszüntetik azokat a gyakorlatokat, amelyek megkülönböztetést alkalmaznak bármely nemmel szemben.
3. Ezen Egyezmény rendelkezéseinek, különösen az áldozatok jogainak védelmét szolgáló intézkedéseknek a végrehajtását a részes felek kötelesek biológiai nemen, társadalmi nemen, származáson, bőrszínen, nyelven, valláson, politikai vagy más véleményen, nemzeti vagy társadalmi származáson, nemzeti kisebbséghez való tartozáson, vagyonon, születésen, szexuális irányultságon, nemi identitáson, életkoron, egészségi állapoton, fogyatékosságon, családi állapoton, migráns vagy menekült jogálláson vagy más jogálláson alapuló megkülönböztetés nélkül biztosítani.
4. A nemi alapú erőszak megelőzéséhez és a potenciális (bármilyen nemű) áldozatok ilyen erőszakkal szembeni védelméhez szükséges különleges intézkedések ezen Egyezmény értelmében nem minősülnek megkülönböztetésnek.
5. cikk — Állami kötelezettségek és kellő gondosság
1. A részes felek tartózkodnak bármilyen erőszakos cselekedetben való részvételtől, és biztosítják, hogy az állami hatóságok, tisztviselők, megbízottak, intézmények és az állam nevében eljáró más szereplők ezzel a kötelezettséggel összhangban cselekedjenek.
2. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási és más intézkedéseket, hogy kellő gondossággal járjanak el a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó, nem állami szereplők által elkövetett erőszakos cselekmények megelőzése, kivizsgálása, megbüntetése és az ilyen erőszakos cselekményekkel kapcsolatos jóvátétel biztosítása érdekében.
6. cikk — A nemekhez kapcsolódó szempontokat figyelembe vevő szakpolitikák
A részes felek vállalják, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásában és hatásuk értékelésében nemektől függetlenül járnak el, továbbá előmozdítják és hatékonyan érvényesítik a nők és a férfiak közötti egyenlőségre irányuló szakpolitikákat.
II. fejezet — Integrált szakpolitikák és adatgyűjtés
7. cikk — Átfogó és koordinált szakpolitikák
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási és más intézkedéseket annak érdekében, hogy olyan országos szinten hatékony, átfogó és koordinált szakpolitikákat fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának megelőzéséhez és az ellene folytatott küzdelemhez minden szükséges intézkedést magukban foglalnak, továbbá hogy mindenre kiterjedő választ adjanak az erőszakra.
A részes felek biztosítják, hogy az 1. bekezdésben említett szakpolitikák az áldozat jogait helyezzék az intézkedések középpontjába, és e szakpolitikák az összes érintett szerv, intézmény és szervezet közötti hatékony együttműködés keretében kerüljenek végrehajtásra.
Az e cikk alapján hozott intézkedésekben adott esetben az összes érintett szereplö, így kormányzati szervek, nemzeti, regionális és a helyi parlamentek ás hatóságok, nemzeti emberi jogi intézmények és civil társadalmi szervezetek is részt vesznek.
8. cikk — Pénzügyi források
A részes felek elegendő pénzügyi és humán erőforrást biztosítanak az integrált szakpolitikák, intézkedések és programok megfelelő végrehajtásához a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében, ideértve a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom által végrehajtott intézkedéseket is.
9. cikk — Nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom
A részes felek minden szinten elismerik, ösztönzik és támogatják az erőszak elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek és civil társadalom munkáját, és hatékony együttműködést alakítanak ki ezekkel a szervezetekkel.
10. cikk — Koordinációs testület
A részes felek kijelölnek vagy létrehoznak egy vagy több hivatalos szervezetet azzal a feladattal, hogy koordinálják, végrehajtsák, ellenőrizzék és értékeljék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szakpolitikákat és intézkedéseket. Ezek a szervezetek koordinálják a 11. cikkben említett adatgyűjtést, elemzik és terjesztik annak eredményeit.
A részes felek gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján kijelölt vagy létrehozott szervezetek általános jellegű információkat kapjanak a VIII. fejezet alapján tett intézkedésekről.
A részes felek gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján kijelölt vagy létrehozott szervezetek képesek legyenek közvetlenül kommunikálni és kapcsolatokat fenntartani a többi részes félnél tevékenykedő partnereikkel.
11. cikk — Adatgyűjtés és kutatás
1. Ezen Egyezmény végrehajtása céljából a részes felek vállalják, hogy
a) rendszeres időközönként leválogatott statisztikai adatokat gyűjtenek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó eröszak minden formájának eseteiről;
b) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájával kapcsolatban támogatják a kutatásokat a kiváltó okok és a hatások, az előfordulás és a bírósági ítéletek aránya, valamint az ezen Egyezmény végrehajtására tett intézkedések hatásossága tanulmányozása céljából.
2. A részes felek erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakosság körében rendszeres időközönként felméréseket végezzenek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formája elterjedtségének és tendenciáinak értékelése céljából.
3. A részes felek az e cikk alapján gyűjtött információkat átadják a jelen Egyezmény 66. cikkében említett szakértői csoportnak a nemzetközi együttműködés ösztönzése és a nemzetközi összehasonlító értékelés lehetővé tétele céljából.
4. A részes felek gondoskodnak az e cikk alapján gyűjtött információk nyilvánossá tételéről.
III. fejezet — Megelőzés
12. cikk — Általános kötelezettségek
A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy változásokat segítsenek elő a nők és a férfiak társadalmi és kulturális viselkedésmintáiban azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományt és más gyakorlatokat, amelyek a nők és férfiak közti eredendő hatalmi, képességbeli, alkalmasságbeli egyenlőtlenségének gondolatán vagy a sztereotip női és férfi szerepeken alapulnak.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási és más intézkedéseket, hogy megelőzzék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának természetes vagy jogi személyek által történő elkövetését.
A jelen fejezet alapján tett intézkedéseknek figyelembe kell venniük és kezelniük kell a különös körülmények miatt kiszolgáltatottá vált személyek különleges szükségleteit, és az áldozatok emberi jogait kell középpontba helyezniük.
A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy arra ösztönözzék a társadalom minden tagját, hogy aktívan járuljanak hozzá a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának megelőzéséhez.
A részes felek gondoskodnak arról, hogy a kultúrát, a szokásokat, a vallást, a hagyományt vagy az úgynevezett „becsületet" senki ne tekinthesse a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények igazolásának.
A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket az áldozatok és veszélyeztetettek helyzetének javításával kapcsolatos programok és tevékenységek elősegítése érdekében.
13. cikk — Tudatosságnövelés
A részes felek rendszeresen és minden szinten tudatosságnövelő kampányokat vagy programokat támogatnak vagy folytatnak le, adott esetben a nemzeti emberi jogi intézményekkel és esélyegyenlőségi szervezetekkel, a civil társadalommal és a nem kormányzati szervezetekkel, különösen a férfi és női szervezetekkel is együttműködve, azért, hogy növeljék a nyilvánosság tudatosságát és megértését a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának különböző megnyilvánulásaival, azok gyermekeket érintő hatásaival és az ilyen erőszakos cselekmények megelőzésének szükségességével kapcsolatban.
A részes felek gondoskodnak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények megelőzéséhez rendelkezésre álló intézkedésekkel kapcsolatos információknak a nyilvánosság körében történő széles körű terjesztéséről.
14. cikk — Oktatás
A részes felek adott esetben megteszik a szükséges lépéseket, hogy az oktatás minden szintjén a tanulók változó képességeihez igazított tananyagot illesszenek a hivatalos tantervekbe olyan témákban, mint a nők és a férfiak közötti egyenlőség, a sztereotípiamentes nemi szerepek, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentes konfliktusmegoldás a személyközi kapcsolatokban, az erőszak különböző megjelenési formái, és a személyi sérthetetlenséghez való jog.
A részes felek megteszik a szükséges lépéseket, hogy az 1. bekezdésben említett elveket érvényre juttassák az informális oktatási létesítményekben, valamint a sport-, a kulturális és a szabadidős létesítményekben és a médiában.
15. cikk — Szakemberképzés
A részes felek megfelelő képzést nyújtanak vagy alakítanak ki a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények áldozataival vagy elkövetőivel foglalkozó szakemberek számára az említett erőszakos cselekmények megelőzéséről és felismeréséről, a nők és a férfiak közötti egyenlőségről, az áldozatok szükségleteiről és jogairól, valamint a másodlagos áldozattá válás megelőzésének módjairól.
A részes felek ösztönzik, hogy az 1. bekezdésben említett képzés koordinált, több szervre kiterjedő együttműködésről szóló képzést is magában foglaljon, hogy átfogó és megfelelö áldozatkezelés váljon lehetővé a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak eseteiben.
16. cikk — Megelőző beavatkozás és kezelési programok
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket olyan programok létrehozására vagy támogatására, amelyek célja, hogy a kapcsolati erőszak elkövetőit a személyközi kapcsolatokon belüli erőszakmentes magatartás elsajátítására tanítsák a további eröszak megelőzése és az erőszakos magatartásminták megváltoztatása érdekében.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket olyan kezelési programok létrehozására vagy támogatására, amelyek célja, hogy megakadályozzák az elkövetőket, különösen a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőit újabb bűncselekmények elkövetésében.
Az 1. és a 2. bekezdésben említett intézkedések megtételekor a részes felek biztosítják, hogy az áldozatok biztonsága, támogatása és emberi jogai kiemelt szerepet kapjanak, valamint bogy ezeket a programokat adott esetben az áldozatsegítő szakszolgálatokkal szorosan együttműködve állítsák össze és hajtsák végre.
17. cikk — A magánszektor és a média részvétele
1. A részes felek arra ösztönzik a magánszektort, az információs és kommunikációs technológiai szektort, valamint a médiát — a véleménynyilvánítás szabadságát és függetlenségüket kellően tiszteletben tartva —, hogy vegyenek részt a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában, valamint dolgozzanak ki iránymutatásokat és önszabályozó normákat az erőszak megelőzése és az emberi méltóság tiszteletben tartásának növelése érdekében.
2. A részes felek a magánszektor szereplőivel együttműködve arra vonatkozó készségeket fejlesztenek és erősítenek a gyermekekben, a szülőkben és a nevelőkben, hogy hogyan kell kezelni azt az információs és kommunikációs környezetet, amely hozzáférést biztosít olyan szexuális vagy erőszakos természetű, megalázó tartalmakhoz, amelyek károsak lehetnek.
IV. fejezet — Védelem és támogatás
18. cikk — Általános kötelezettségek
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy védjék az áldozatokat a további erőszakos cselekményektől.
A részes felek a belső joggal összhangban megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy olyan megfelelő mechanizmusok működjenek, amelyek az összes érintett állami szerv, beleértve a bírósági szervezetet, az ügyészséget, a bűnüldöző hatóságokat, a helyi és a regionális hatóságokat, valamint a nem kormányzati szervezetek és egyéb érintett szervezetek és szereplők között hatékony együttműködést képesek kialakítani a jelen Egyezmény hatálya alá tartozö erőszak minden formája áldozatainak és tanúinak védelme és támogatása terén, ideértve az Egyezmény 20. és 22. cikkében részletezett általános támogatási szolgálatokhoz és támogatási szakszolgálatokhoz fordulást is.
A részes felek biztosítják, hogy az e fejezet alapján hozott intézkedések
  • az erőszak megértésén alapuljanak, és az áldozatok emberi jogaira és biztonságára összpontosítsanak;
  • olyan integrált megközelítésen alapuljanak, amely figyelembe veszi az áldozatok, az elkövetők, a gyermekek és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolatokat;
  • a másodlagos áldozattá válás elkerülését célozzák;
  • az erőszakos cselekmények áldozatai helyzetének javítását és gazdasági támogatását célozzák;
  • adott esetben lehetővé tegyék, hogy a védelmi ás a támogatási szolgálatok ugyanazon a helyszínen legyenek;
  • figyelembe vegyék a kiszolgáltatott személyek, ideértve a gyermekáldozatokat is, különleges szükségleteit, és hozzáférhetőek legyenek e személyek számára.
4. A szolgáltatások nyújtása nem függhet attól, hogy az áldozat kész-e feljelentést vagy vallomást tenni az elkövető ellen.
5. A részes felek megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeikkel összhangban konzuli vagy más védelmet és támogatást nyújtsanak állampolgáraiknak vagy más, védelemre jogosult áldozatoknak.
19. cikk — Tájékoztatás
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítására, hogy az áldozatok az általuk értett nyelven megfelelően és időben tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló támogatási szolgálatokról és jogi intézkedésekről.
20. cikk — Általános támogatási szolgálatok
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítására, hogy az áldozatok olyan szolgálatokhoz fordulhassanak, amelyek elősegítik felépülésüket az erőszakot követően. Ezeknek az intézkedéseknek szükség esetén olyan szolgáltatásokat kell magukban foglalniuk, mint a jogi és a pszichológiai tanácsadás, a pénzügyi támogatás, a lakhatás, az oktatás, a képzés és a munkahely-keresési támogatás.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítására, hogy az áldozatok egészségügyi és szociális szolgáltatókhoz fordulhassanak, a szolgálatok megfelelő forrásokkal rendelkezzenek, és a szakemberek képzettsége lehetővé tegye az áldozatok segítését és megfelelő szolgálatokhoz irányítását.
21. cikk — Segítségnyújtás egyéni vagy kollektív panaszok esetén
A részes felek biztosítják, hogy az áldozatok tájékoztatásban részesüljenek az egyéni vagy kollektív panaszokra vonatkozóan alkalmazandó regionális és nemzetközi mechanizmusokról, és hozzáférhessenek ezekhez a mechanizmusokhoz. A részes felek elősegítik, hogy az áldozatok megfelelő érzékenységgel és hozzáértéssel nyújtott segítséget kapjanak panaszaik benyújtásához.
22. cikk — Támogatási szakszolgálatok
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy megfelelő földrajzi eloszlásban olyan támogatási szakszolgálatokat hozzanak létre vagy ezek létrehozásáról gondoskodjanak, amelyek azonnali, valamint rövid és hosszú távú támogatást nyújtanak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények áldozatai számára.
A részes felek különleges szakszolgálatokat hoznak létre az erőszakos cselekmények áldozatai és azok gyermekei számára, vagy gondoskodnak ezek létrehozásáról.
23. cikk — Menedékhelyek
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy kellő számban megfelelő, könnyen hozzáférhető menedékhelyeket alakítsanak ki, ahol biztonságos szállást nyújtanak az áldozatok, különösen a gyermekek és szüleik számára, és proaktív módon közelítenek feléjük.
24. cikk — Telefonos segélyvonalak
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy országos, a hét minden napján éjjel-nappal díjmentesen hívható segélyvonalakat hozzanak létre, amelyeken keresztül titoktartás mellett vagy a névtelenséget tiszteletben tartva tanácsokat adnak a hívóknak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájával kapcsolatban.
25. cikk — A szexuális erőszak áldozatainak támogatása
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy az erőszakos közösülés vagy a szexuális erőszak áldozatai számára kellő számban megfelelő, könnyen hozzáférhető válságközpontokat alakítsanak ki, ahol orvosi ás igazságügyi orvosi vizsgálatot, traumakezelést végeznek ás tanácsokat adnak az áldozatok számára.
26. cikk — A gyermektanúk védelme és támogatása
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítására, hogy a védelmi és támogatási szolgáltatások áldozatok részére történő nyújtása során megfelelő módon figyelembe vegyék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak bármely formájának tanújává vált gyermekek jogait és szükségleteit.
Az e cikk alapján hozott intézkedések magukban foglalják az életkornak megfelelő pszichoszociális tanácsadást a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak bármely formájának tanújává vált gyermekek számára, és az intézkedéseknek messzemenően figyelembe kell venniük a gyermekek érdekeit.
27. cikk — Bejelentés
A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy arra ösztönözzék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények elkövetésének tanúit vagy azokat a személyeket, akik alapos okkal úgy vélik, hogy ilyen cselekmények elkövetésére kerülhet sor vagy további erőszakos cselekmények elkövetése várható, hogy jelentsék ezt be az illetékes szervezeteknél vagy hatóságoknál.
28. cikk — Bejelentés szakemberek részéről
A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a belső jog alapján bizonyos szakemberekre vonatkozó titoktartási szabályok ne akadályozzák az érintett szakembereket abban, hogy megfelelő körülmények között bejelentést tegyenek az illetékes szervezeteknél vagy hatóságoknál, ha alapos okkal úgy vélik, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó súlyos erőszakos cselekményeket követtek el vagy további súlyos erőszakos cselekmények elkövetése várható.
V. fejezet -- Anyagi jog
29. cikk — Polgári perek és jogorvoslatok
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy megfelelő polgári jogi jogorvoslatot biztosítsanak az áldozatoknak az elkövetőkkel szemben.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a nemzetközi jog általános elveivel összhangban megfelelő polgári jogi igényérvényesítési eszközt biztosítsanak az áldozatoknak azokkal az állami hatóságokkal szemben, amelyek hatáskörükön belül elmulasztottak eleget tenni a szükséges megelőző vagy védintézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségüknek.
30. cikk — Kártérítés és kártalanítás
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatoknak joguk legyen kártérítést követelni az elkövetőktől a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények esetében.
Megfelelő állami kártalanításban kell részesíteni azokat, akik súlyos testi sérülést vagy egészségkárosodást szenvedtek el, amennyiben a kár nem kerül megtérítésre más forrásból, például az elkövető, biztosítás vagy államilag finanszírozott egészségügyi vagy szociális ellátás révén. Ez nem zárja ki azt, hogy a részes felek visszkeresettel követeljék az elkövetőtől a kártalanítás megtérítését, amennyiben megfelelően figyelembe veszik az áldozat biztonságát.
A 2. bekezdés alapján hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a kártalanítás ésszerű időn belül megtörténjen.
31. cikk — Szülői felügyeleti jog, láthatási jog és biztonság
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szülői felügyeleti jogra és a gyermekláthatási jogra vonatkozó határozatok meghozatalakor figyelembe vegyék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát.
32. cikk — A kényszerházasság polgári jogi következményei
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kényszer hatására kötött házasságok az áldozatra háruló indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív teher nélkül megtámadhatók, megsemmisíthetők vagy felbonthatók legyenek.
33. cikk — Pszichológiai erőszak
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a más személy pszichológiai sértetlenségét kényszerítés vagy fenyegetés révén súlyosan károsító cselekmények szándékos elkövetése büntetendő legyen.
34. cikk — Fenyegető zaklatás
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a más személy ellen irányuló ismételt fenyegetésekből álló, az érintett személyben biztonságával kapcsolatban indokolt félelmet keltő cselekmények szándékos elkövetése büntetendő legyen.
35. cikk — Fizikai erőszak
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a más személlyel szembeni fizikai erőszak szándékos elkövetése büntetendő legyen.
36. cikk — Szexuális erőszak, ideértve az erőszakos közösülést is
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a következő cselekmények szándékos elkövetése büntetendő legyen:
a) beleegyezés nélküli, szexuális természetű hüvelyi, anális vagy orális behatolás egy másik személy testébe bármilyen testrésszel vagy tárggyal;
b) beleegyezés nélküli, szexuális természetű egyéb cselekmények egy másik személlyel;
c) más személy rábírása arra, hogy beleegyezés nélküli, szexuális természetű cselekményben vegyen részt egy harmadik személlyel.
2. A beleegyezést önként, a személynek a körülmények összefüggésében értékelt szabad akaratából kell megadni.
3. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az 1. bekezdés rendelkezései a volt vagy jelenlegi házastársak, illetve a belső jog által elismert volt vagy jelenlegi partnerek ellen elkövetett cselekményekre is vonatkozzanak.
37. cikk — Kényszerházasság
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy felnőtt vagy egy gyermek házasságkötésre kényszerítésének szándékos elkövetése büntetendő legyen.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az olyan cselekmény szándékos elkövetése, amellyel egy felnőttet vagy egy gyermeket házasságkötésre kényszerítés céljából a tartózkodása szerintitől eltérő részes fél vagy állam területére csalnak át, büntetendő legyen.
38. cikk — Női illetve férfi nemi szervek megcsonkítása
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a következő cselekmények szándékos elkövetése büntetendő legyen:
a) nők esetén a nagyajkak, a kisajkak vagy a csikló egészének vagy valamely részének kimetszése, infibulációja vagy bármilyen más módon történő csonkítása; férfiak esetén a fityma lemetszése vagy a hímvessző bármilyen más módon történő csonkítása;
b) bármilyen nemű személy kényszerítése vagy rábírása arra, hogy alávesse magát az a. pontban felsorolt cselekmények valamelyikének;
c) gyermek ösztönzése, kényszerítése vagy rábírása arra, hogy alávesse magát az a. pontban felsorolt cselekmények valamelyikének.
39. cikk — Kényszerített terhességmegszakítás és kényszerített sterilizálás
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a következő cselekmények szándékos elkövetése büntetendő legyen:
egy nő terhességének megszakítása annak előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezése nélkül;
olyan műtét elvégzése bármilyen nemű személyen, annak előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezése nélkül vagy anélkül, hogy az eljárást megértené, amelynek célja vagy hatása az illető természetes szaporodási képességének megszűnése.
40. cikk — Szexuális zaklatás
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem kívánt, szexuális természetű rendszeres szóbeli vagy fizikai cselekmény, amelynek célja egy személy méltóságának megsértése, különösen akkor, ha az megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt, büntetőjogi vagy más jogi szankció tárgyát képezze.
41. cikk — Bűnsegély vagy felbujtás és kísérlet
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezmény 33., 34., 35., 36., 37. cikkével, 38. cikke a. pontjával és 39. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez szándékosan nyújtott bűnsegélyt és az elkövetésre szándékosan történő felbujtást bűncselekménynek minősítsék.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket arra, hogy a jelen Egyezmény 35., 36., 37. cikkével, 38. cikke a. pontjával és 39. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetésének szándékos kísérletét bűncselekménynek minősítsék.
42. cikk — A bűncselekmények, köztük az ún. „becsület" nevében elkövetett bűncselekmények elfogadhatatlan igazolása
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények bármelyikének elkövetése alapján indult büntetőeljárások során a kultúra, a szokás, a vallás, a hagyomány vagy az ún. „becsület" ne minősülhessen a cselekmény igazolásának. Ez különösen vonatkozik azokra az állításokra, miszerint az áldozat áthágta a kulturális, a vallási, a társadalmi vagy a tradicionális normákat vagy a megfelelő viselkedési szokásokat.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az a tény, hogy egy személy az 1. bekezdésben említett cselekmények valamelyikének elkövetésére egy gyermeket bírt rá, ne csökkentse az adott személy büntetőjogi felelősségét az elkövetett cselekmények tekintetében.
43. cikk — A bűncselekmények alkalmazása
A jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények az áldozat és az elkövető közötti kapcsolat természetétől függetlenül alkalmazandók.
44. cikk — Joghatóság
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy megállapítsák joghatóságukat a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények kapcsán, ha a bűncselekményt:
a) valamely részes fél területén követték el;
b) valamely részes fél lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén követték el;
c) valamely részes fél jogszabályai szerint bejegyzett repülőgép fedélzetén követték el;
d) valamely részes fél állampolgára követte el; vagy
e) valamely részes fél területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy követte el.
2. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy megállapítsák joghatóságukat a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények kapcsán, ha a bűncselekményt valamely részes fél állampolgára ellen vagy valamely részes fél területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy ellen követték el.
3. A jelen Egyezmény 36., 37., 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények büntethetősége érdekében a Felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy joghatóságuk megállapítása ne függjön attól, hogy az adott cselekmények az elkövetésük helye szerinti területen bűncselekménynek minősülnek-e.
4. A jelen Egyezmény 36., 37., 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények üldözése érdekében a részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy joghatóságuk megállapítása az 1. bekezdés d. és e. pontját illetően ne függjön attól a feltételtől, hogy a büntetőeljárást csak az áldozat által a bűncselekményre vonatkozóan tett bejelentést vagy a büncselekmény elkövetésének helye szerinti állam által az eljárás megindítására tett cselekményt követöen lehet megindítani.
5. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények elbírálására joghatósággal rendelkezzenek azokban az esetekben, ha a feltételezett elkövető a területükön tartózkodik, és kizárólag állampolgársága alapján nem adják ki őt egy másik részes félnek.
6. Ha a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott feltételezett bűncselekmény vonatkozásában több részes fél tart joghatóságra igényt, akkor az érintett részes felek adott esetben konzultációt folytatnak egymással a büntetőeljárás szempontjából legmegfelelőbb jogható ság megállapítása céljából.
7. A nemzetközi jog általános szabályainak sérelme nélkül ezen Egyezmény nem zárja ki azt, hogy valamely részes fél belső joga alapján gyakorolja a büntető joghatóságot.
45. cikk — Szankciók és intézkedések
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények hatékony, arányos és visszatartó erejű, a bűncselekmény súlyosságát figyelembe vevő szankciókkal legyenek büntethetők. E szankciók közé tartozhatnak adott esetben a szabadságvesztéssel járó büntetéseket is, amelyek kiadatáshoz vezethetnek.
2. A részes felek más intézkedéseket is tehetnek az elkövetőkkel kapcsolatban, például a következőket:
- az elítélt személyek ellenőrzése vagy felügyelete;
- a szülői jogok megvonása, ha a gyermek érdekei, adott esetben ideértve az áldozat biztonságát is, más módon nem garantálhatók.
46. cikk — Súlyosbító körülmények
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a következő körülmények — amennyiben nem tényállási elemei a bűncselekménynek — a belső jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban súlyosító körülményként legyenek figyelembe vehetők a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos büntetési tételek meghatározása során:
a) a bűncselekményt volt vagy jelenlegi házastárs vagy a belső jog által elismert volt vagy jelenlegi partner sérelmére követték el, vagy családtag, az áldozattal közös háztartásban élő vagy hatalmi helyzetével visszaélő személy követte el;
b) a bűncselekményt vagy a kapcsolódó bűncselekményeket ismételten követték el;
c) a bűncselekményt különös körülmények miatt kiszolgáltatottá vált személy sérelmére követték el;
d) a bűncselekményt gyermek sérelmére vagy gyermek jelenlétében követték el;
e) a bűncselekményt két vagy több személy együttesen követte el;
f) a bűncselekményt rendkívül súlyos erőszak előzte meg vagy kísérte;
g) a bűncselekményt fegyveresen vagy fegyverrel történő fenyegetéssel követték el;
h) a bűncselekmény súlyos fizikai vagy pszichológiai sérülést okozott az áldozatnak;
i) az elkövető hasonló bűncselekményekért korábban már volt büntetve.
47. cikk — Egy másik részes fél által hozott ítéletek
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak lehetővé tétele érdekében, hogy a büntetési tételek meghatározása során figyelembe lehessen venni a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban valamely részes fél által hozott jogerős ítéleteket.
48. cikk — A kötelező alternatív vitarendezési eljárások és büntetések tilalma
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy az alternatív vitarendezési eljárások kötelező mivoltát megszüntessék, ideértve a közvetítést és a békéltetést is, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájával kapcsolatban.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy pénzbüntetés megfizetésének elrendelése esetén megfelelően figyelembe vegyék azt, hogy az elkövető képes-e az áldozattal szemben pénzügyi kötelezettségnek eleget tenni.
VI. fejezet — Nyomozás, vádemelés, eljárásjog és védőintézkedések
49. cikk — Általános kötelezettségek
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájával kapcsolatos nyomozásokat és bírósági eljárásokat indokolatlan késedelem nélkül lefolytassák, a büntetőeljárás minden szakaszában figyelembe véve az áldozat jogait.
Az emberi jogok alapvető elveivel összhangban és az erőszak nemi alapú értelmezésére tekintettel a részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban hatékony nyomozásra és büntetőeljárásra kerüljön sor.
50. cikk — Azonnali reagálás, megelőzés és védelem
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a feladatkörük alapján érintett bűnüldöző hatóságok azonnal és megfelelő módon reagáljanak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájára úgy, hogy megfelelő és közvetlen védelmet kínálnak az áldozatoknak.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a feladatkörük alapján érintett bűnüldöző hatóságok azonnal és megfelelő módon kapcsolódjanak be a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formájának megelőzésébe és az azokkal szembeni védelembe, ideértve a megelőző operatív intézkedések alkalmazását és a bizonyítékok gyűjtését is.
51. cikk — Kockázatértékelés és kockázatkezelés
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden érintett hatóság értékelje az emberi életet fenyegető kockázatokat, a helyzet sulyosságát és az erőszak ismételt elkövetésének kockázatát a kockázatok kezelése, illetve szükség esetén koordinált biztonság és támogatás nyújtása céljából.
2. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az 1. bekezdésben említett értékelés a nyomozás minden szakaszában és a védőintézkedések alkalmazásakor kellőképpen figyelembe vegye azt, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekmények elkövetői rendelkeznek-e lőfegyverekkel vagy van-e azokhoz hozzáférésük.
52. cikk — Azonnali távoltartás
53. cikk — Távoltartást elrendelő vagy védelmi határozatok
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak bármely formája által érintett áldozatok érdekében megfelelő távoltartást elrendelő vagy védelmi határozatot lehessen meghozni.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az 1. bekezdésben említett, távoltartást elrendelő vagy védelmi határozatok
  • sürgős védelmet nyújtva álljanak rendelkezésre, és ne jelentsenek indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terhet az áldozat számára;
  • meghatározott ideig vagy módosításukig, illetve visszavonásukig legyenek hatályosak;
  • szükség esetén kérelemre és sürgősségi hatállyal kerüljenek kibocsátásra;
  • más jogi eljárásoktól függetlenül vagy más jogi eljárásokat kiegészítve álljanak rendelkezésre;
  • felhozhatóak legyenek későbbi jogi eljárásokban.
3. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az 1. bekezdés alapján kiadott távoltartást elrendelő vagy védelmi határozatok megsértése hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy más jogi szankciót vonjon maga után.
54. cikk — Nyomozás és bizonyíték
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a polgári vagy a büntetőeljárásokban az áldozat szexuális előéletével vagy magatartásával kapcsolatos bizonyítékokat csak akkor engedélyezzék, ha azok a tárgyhoz tartoznak és figyelembevételüket valamelyik fél jogos érdekei indokolják..
55. cikk — Kérelemre és hivatalból induló eljárások
A részes felek gondoskodnak arról, hogy a jelen Egyezmény 35., 36., 37., 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények esetében a nyomozás vagy a vádemelés ne függjön teljes mértékben az áldozat bejelentésétől vagy panaszától, ha a bűncselekményt részben vagy egészben a részes felek területén követték el, továbbá biztosítják, hogy az eljárások akkor is folytatódhassanak, ha az áldozat visszavonja állítását vagy panaszát.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy — a belső joguk által előírt feltételeknek megfelelően — lehetővé tegyék kormányzati és nem kormányzati szervezetek, illetve a kapcsolati erőszakkal foglalkozó tanácsadók számára, hogy segítsék és/vagy támogassák az áldozatokat azok kérésére a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és bírósági eljárások során.
56. cikk — Védőintézkedések
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozatok jogait és érdekeit, ideérve a tanúként felmerülő különleges szükségleteket is, a nyomozás és a bírósági eljárás minden szakaszában védjék, különösen a következők révén:
a) védelmet nyújtanak az áldozatok, a családtagjaik és a tanúk számára a megfélemlítéssel, a megtorlással és az ismételt áldozattá válással szemben;
b) biztosítják, hogy az áldozatok — legalább azokban az esetekben, amikor az áldozatok és családtagjaik veszélyben lehetnek — tájékoztatást kapjanak az elkövető szökéséről, illetve ideiglenes vagy végleges szabadon bocsátásáról;
c) a belső jog által előírt feltételeknek megfelelően tájékoztatják az áldozatokat a jogaikról és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról, a panaszukat követő intézkedésekről, a vádakról, a nyomozás vagy az eljárás általános menetéről, az eljárásban betöltött szerepükről, valamint ügyük kimeneteléről;
d) a belső jog eljárási szabályainak megfelelő módon lehetővé teszik az áldozatok számára, hogy meghallgassák őket, bizonyítékokat nyújthassanak be, közvetlenül vagy közvetítő közreműködésével hangot adhassanak véleményüknek, szükségleteiknek és aggályaiknak, és ezek figyelembe vétele biztosított legyen;
e) megfelelő támogató szolgáltatásokat nyújtanak az áldozatok számára, hogy jogaiknak és érdekeiknek kellően hangot adhassanak, és ezek figyelembe vétele biztosított legyen;
f) biztosítják, hogy az áldozatok magánéletének és képmásának védelme érdekében intézkedéseket lehessen elfogadni;
g) biztosítják, hogy az áldozatok és az elkövetők lehetőleg ne kerüljenek kapcsolatba a bíróság és a bűnüldöző hatóságok helyiségeiben;
h) független és hozzáértő tolmácsot biztosítanak az áldozatok részére, ha az áldozatok az eljárásban félként részt vesznek, vagy ha bizonyítékot nyújtanak be;
i) lehetővé teszik az áldozatok számára, hogy a belső jog szabályainak megfelelő módon tanúvallomást tegyenek a tárgyalóteremben, anélkül hogy jelen kellene lenniük, vagy legalább a feltételezett elkövető jelenléte nélkül, nevezetesen megfelelő kommunikációs technológiák alkalmazása révén, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.
2. az erőszak áldozatává vagy tanújává vált gyermekek érdekében adott esetben külön védőintézkedéseket kell tenni a gyermek érdekeinek a figyelembevételével.
57. cikk — Jogi segítségnyújtás
A belső jogukban meghatározott feltételeknek megfelelően a részes felek biztosítják az áldozatok számára a jogsegélyhez és az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való jogot.
58. cikk — Elévülés
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási és más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezmény 36., 37., 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban az eljárás kezdeményezésének elévülési ideje arányos legyen a szóban forgó bűncselekmény súlyával és elegendő legyen arra, hogy az eljárás lefolytatása hatékonyan kezdeményezhető legyen az követően, hogy az áldozat elérte a nagykorúságot.
VII. fejezet — Migráció és menekültügy
59. cikk — Tartózkodási státusz
1. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok az áldozatok, akiknek a tartózkodási státusza a házastárs vagy a belső jog által elismert partner tartózkodási státuszától függ, a házasság vagy a kapcsolat felbontása esetén különösen nehéz helyzetben, kérelmükre, a házasság vagy a kapcsolat időtartamától függetlenül, független tartózkodási engedélyért folyamodhassanak. A független tartózkodási engedély megadásával és érvényességi időtartamával kapcsolatos feltételeket a belső jog határozza meg.
2. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok esetében a házastárs vagy a belső jog által elismert partner tartózkodási státuszától függő tartózkodási státusszal kapcsolatban kezdeményezett kiutasítási eljárás felfüggeszthető legyen, hogy az áldozat független tartózkodási engedélyt kérelmezhessen.
3. A részes felek meghosszabbítható tartózkodási engedélyt adnak ki az áldozatoknak, ha a következő két eset közül legalább az egyik fennáll:
a) az illetékes hatóság úgy véli, hogy az áldozatok tartózkodása személyes helyzetük miatt szükséges;
b) az illetékes hatóság úgy véli, hogy az áldozatok tartózkodása a nyomozás vagy a büntetőeljárás kapcsán az illetékes hatóságokkal való együttműködés céljából szükséges.
4. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kényszerházasság azon áldozatai, akiket a házasságkötés céljából egy másik országba vittek, és akik ennek következtében elvesztették tartózkodási státuszukat a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban, visszakaphassák ezt a státuszt.
60. cikk — Menedékjog iránti kérelem nemi alapon
A részes felek megfontolják annak biztosítását, hogy az erőszak a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezmény 1. cikke A. részének (2) bekezdése szerinti üldözés egyik formájaként és a súlyos sérelem olyan formájaként legyen elismerhető, amely kiegészítő/szubszidiárius védelmet tehet szükségessé.
A részes felek gondoskodnak arról, hogy az említett egyezményben felsorolt összes ok a nemektől független értelmezést kapjon, és hogy azokban az esetekben, amikor azt állapítják meg, hogy az üldözéstől való félelem egy vagy több ilyen okból fakad, akkor a kérelmezők a vonatkozó alkalmazandó okmányoknak megfelelően menekült jogállást kaphassanak.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy befogadási eljárásokat és támogatási szolgálatokat alakítsanak ki a menedékkérők számára, továbbá iránymutatásokat és menekültügyi eljárásokat dolgozzanak ki, ideértve a menekült jogállás meghatározását és a nemzetközi védelem kérését is.
61. cikk — A visszaküldés tilalma
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeknek megfelelően tiszteletben tartsák a visszaküldés tilalmának elvét.
A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az erőszak védelmet igénylő áldozatait — jogállásuktól vagy tartózkodási helyüktől függetlenül — semmilyen körülmények között ne küldjék vissza olyan országba, ahol életük veszélyben lenne, vagy ahol kínzásnak, embertelen, magalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá őket.
VIII. fejezet — Nemzetközi együttműködés
62. cikk — Általános elvek
1. A részes felek ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, a polgári és a büntetőügyekben folytatott együttműködésről szóló vonatkozó nemzetközi és regionális okmányok, az egységes vagy kölcsönös jogszabályokon alapuló megállapodások és belső joguk alkalmazása révén a lehető legszélesebb körben együttműködnek egymással azért, hogy
a) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszak minden formáját megelőzzék, küzdjenek ellene és üldözzék;
b) megvédjék az áldozatokat, és segítséget nyújtsanak számukra;
c) a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények alapján nyomozást vagy eljárást folytassanak;
d) végrehajtsák a részes felek igazságügyi hatóságai által hozott polgári jogi és büntetőjogi ítéleteket, ideértve a védelmi határozatokat is.
2. A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott, az áldozat tartózkodási helye szerinti részes féltől eltérő részes fél területén elkövetett bűncselekmények áldozatai benyújthassák panaszukat a tartózkodási helyük szerinti állam illetékes hatóságaihoz.
3. Ha valamely részes fél, amely a kölcsönös bűnügyi jogsegélyt, a kiadatást vagy az ezen Egyezményben részes másik részes fél által hozott polgári jogi vagy büntetőjogi ítélet végrehajtását szerződés meglétéhez köti, jogi együttműködés iránti megkeresést kap egy olyan részes féltől, amellyel nem kötött ilyen szerződést, akkor a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények vonatkozásában ezt az Egyezményt a kölcsönös bűnügyi jogsegély, a kiadatás vagy a másik részes fél által hozott polgári jogi vagy büntetőjogi ítélet végrehajtása jogalapjának tekintheti.
4. A részes felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az erőszak megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, amennyiben lehetséges, beillesszék a harmadik államok javára indított fejlesztési segélyprogramokba, ideértve a 18. cikk 5. bekezdésével összhangban az áldozatok védelmének előmozdítása céljából harmadik államokkal kötött két- és többoldalú megállapodásokat is.
63. cikk — Veszélyben lévő személyekkel kapcsolatos intézkedések
Ez az Egyezmény arra ösztönzi azt a részes felet, amely a rendelkezésére álló információk alapján alapos okkal úgy véli, hogy egy személyt egy másik részes fél területén az ezen Egyezmény 36., 37., 38. és 39. cikkében említett erőszakos cselekmények valamelyikének közvetlen veszélye fenyegeti, hogy ezeket az információkat haladéktalanul továbbítsa a másik részes félnek abból a célból, hogy megfelelő védőintézkedéseket lehessen tenni. Adott esetben az információknak tartalmazniuk kell a veszélyben lévő személyre vonatkozó meglévő védőintézkedésekkel kapcsolatos részleteket is.
64. cikk — Tájékoztatás
A megkeresett részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkereső részes felet az e fejezet alapján hozott intézkedés végeredményéről. A megkeresett részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkereső részes felet azokról a körülményekről is, amelyek a kért intézkedés végrehajtását lehetetlenné teszik vagy nagy valószínűséggel jelentősen késleltetik.
Belső joga keretein belül bármely részes fél előzetes megkeresés nélkül továbbíthatja a saját nyomozása során szerzett információkat egy másik részes félnek, ha úgy véli, hogy ezen információk továbbítása segítheti a másik részes felet a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetésének megelőzésében vagy az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások vagy eljárások kezdeményezésében vagy lefolytatásában, vagy ha úgy véli, hogy az információk továbbítása nyomán a másik részes fél e fejezet alapján együttműködést fog kezdeményezni.
A 2. bekezdéssel összhangban információkat kapó részes fél saját illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátja ezeket az információkat, hogy szükség esetén eljárást lehessen kezdeményezni, illetve hogy ezeket az információkat figyelembe lehessen venni a vonatkozó polgári és büntetőeljárások során.
65. cikk — Adatvédelem
A személyes adatokat a részes felek által az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezmény (ETS 108. sz.) alapján vállalt kötelezettségek szerint kell tárolni és felhasználni.
IX. fejezet — Ellenőrző rendszer
66. cikk — Az erőszak elleni fellépés szakértői csoportja
1. Az erőszak elleni fellépés részes fél által létrehozott szakértői csoportja ellenőrzi ezen Egyezmény részes felek által történő végrehajtását.
2. A részes fél szakértői csoportja legalább 10 és legfeljebb 15 tagból áll, tagjait a részes fél saját belátása szerinti módon és időtartamra választja.
3. Az első 10 tag megválasztását az ezen Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül javasolt megtartani. A további öt tag megválasztását a 25. megerősítést vagy csatlakozást követően javasolt megtartani.
4. A szakértői bizottság tagjainak megválasztása az alábbi elveken alapszik:
a) a tagokat átlátható eljárás keretében olyan nagy erkölcsi tekintélyű személyek közül kell kiválasztani, akik elismert szakképzettséggel rendelkeznek az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, az erőszak vagy az áldozatok segítése és védelme területén, vagy bizonyítottan szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek az ezen Egyezmény által érintett területeken;
b) a szakértői bizottságnak a részes fél állampolgárainak kell lenniük
c) a tagoknak a fő jogrendszereket kell képviselniük;
d) a tagoknak az erőszak területén érintett szereplőket és szerveket kell képviselniük;
e) a tagok személyes minőségükben vesznek részt a szakértői bizottság munkájában, feladataik ellátása során függetlenül és pártatlanul járnak el, és a feladataik hatékony ellátásához szükséges mértékben rendelkezésre állnak.
5. A szakértői bizottság választási eljárását a részes fél határozza meg az Egyezmény hatálybalépését követő hat hónapon belül.
6. A szakértői bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
7. A szakértői bizottság tagjait és a 68. cikk 9. és 14. bekezdésében meghatározott országlátogatásokat végző küldöttségek tagjait megilletik az ezen Egyezmény mellékletében meghatározott kiváltságok és mentességek.
67. cikk — A Részes Felek Bizottsága
A Részes Felek Bizottsága az Egyezmény részes feleinek képviselőiből áll.
A Részes Felek Bizottságát az Európa Tanács főtitkára hívja össze. Ezt követően a Részes Felek Bizottsága a részes felek legalább egyharmadának, a Részes Felek Bizottsága elnökének vagy a főtitkárnak a kérésére ül össze.
A Részes Felek Bizottsága elfogadja eljárási szabályzatát.
68. cikk — Eljárás
A részes felek jelentést nyújtanak be az Európa Tanács főtitkárához az ezen Egyezmény rendelkezéseit átültető jogalkotási és más intézkedésekről, amelyet a szakértői bizottság megvizsgál.
szakértői bizottság az 1. bekezdéssel összhangban benyújtott jelentést az érintett részes fél képviselőivel közösen vizsgálja meg.
Az ezt követő értékelési eljárásokat körökre bontják, amelyek időtartamára a szakértői bizottság javaslatot tehet. Minden értékelési kör elején a szakértői bizottság és a Részes Felek Bizottsága közösen meghatározza azokat a konkrét rendelkezéseket, amelyekre az értékelési eljárás vonatkozni fog, majd pedig kérdőívet küld ki.
A szakértői bizottság javaslatot tesz az ellenőrzési eljárás elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökre vonatkozóan. Minden egyes értékelési körhöz az együttműködő felek közös megegyezéssel kérdőívet fogadhatnak el, amely a részes felek által történő végrehajtás értékelésére szolgáló eljáráshoz szolgál alapul. A kérdőívet minden részes félnek megküldik. A részes feleknek válaszolniuk kell a kérdőívre, valamint a szakértői bizottságtól érkező minden más információkérésre.
szakértői bizottság információkat kaphat az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban nem kormányzati szervezetektől és a civil társadalomtól, valamint az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzeti intézményektől.
szakértői bizottság figyelembe veheti azokat az információkat, amelyek az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó területekre vonatkozóan más regionális és nemzetközi okmányokból és szervezetektől rendelkezésre állnak.
Az egyes értékelési fordulók kérdőíveinek elfogadásakor a szakértői bizottság figyelembe veheti az ezen Egyezmény 11. cikkében említettek szerint a részes feleknél meglévő adatgyűjtést és kutatást.
szakértői bizottság információkat kaphat az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban az Európa Tanács emberi jogi biztosától, a Parlamenti Közgyűléstől és az Európa Tanács érintett szakosított szervezeteitől, valamint más nemzetközi okmányok alapján létrehozott szervezetektől. Az ezekhez a szervezetekhez benyújtott panaszokat és azok eredményeit a szervezetek saját belátásuk szerint a szakértői bizottság rendelkezésére bocsáthatják.
A nemzeti hatóságokkal együttműködve és független nemzeti szakértők segítségével a szakértői bizottság kiegészítésképpen országlátogatásokat szervezhet, ha a kapott információ nem elegendő, illetve a 14. bekezdésben említett esetekben. A látogatások során a szakértői bizottságot konkrét területek szakemberei segíthetik.
szakértői bizottság jelentéstervezetet készít, amelyben megvizsgálja azoknak a rendelkezéseknek a végrehajtását, amelyekre az értékelés vonatkozott, valamint javaslatokat és tanácsokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az érintett részes fél hogyan kezelje a feltárt problémákat. A jelentéstervezetet észrevételezés céljából megküldik az értékelt részes félnek. A jelentés elfogadásakor a szakértői bizottság figyelembe veszi az értékelt részes fél észrevételeit.
A beérkezett összes információ és a részes felek észrevételei alapján a szakértői bizottság elfogadja a jelentést és az érintett részes fél által az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozó következtetéseket. A jelentést és a következtetéseket megküldik az érintett részes fél és a Részes Felek Bizottsága részére. A szakértői bizottság jelentését és következtetéseit azok elfogadásakor az érintett részes fél esetleges észrevételeivel együtt közzéteszik.
Az 1-8. bekezdés szerinti eljárás sérelme nélkül a Részes Felek Bizottsága — belátása szerint — az érintett részes félnek szóló ajánlásokat fogadhat el:
  • (a) a szakértői bizottság következtetéseinek végrehajtása céljából hozandó intézkedésekkel kapcsolatban, szükség esetén határidőt meghatározva a végrehajtásukkal kapcsolatos információk benyújtására, és
  • (b) azzal a céllal, hogy előmozdítsa az együttműködést az adott részes féllel ezen Egyezmény megfelelő végrehajtása érdekében.
Ha a szakértői bizottság által kapott megbízható információk arra utalnak, hogy egy adott helyzetben a problémák közvetlen figyelmet igényelnek az Egyezményt súlyosan sértő cselekmények mértékének vagy számának megelőzése vagy korlátozása érdekében, akkor különjelentés sürgős benyújtását kérheti az erőszak súlyos, tömeges vagy tartós előfordulásának megelőzésére tett intézkedésekkel kapcsolatban.
Az érintett részes fél által benyújtott információk, valamint a rendelkezésre álló más megbízható információk figyelembevételével a szakértői bizottság kijelölheti egy vagy több tagját vizsgálat lefolytatására és a szakértői bizottság sürgős tájékoztatására. Indokolt esetben és a részes fél hozzájárulásával a vizsgálat keretében látogatásra is sor kerülhet a részes fél területén.
A 14. bekezdésben említett vizsgálat megállapításainak áttekintése után a szakértői bizottság megküldi a megállapításokat az észrevételekkel és ajánlásokkal együtt az érintett részes félnek, valamint adott esetben a Részes Felek Bizottságának ás az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának.
69. cikk — Általános ajánlások
a szakértői bizottság adott esetben általános ajánlásokat fogadhat el az Egyezmény végrehajtására vonatkozóan.
70. cikk — A parlamentek részvétele az ellenőrzésben
A nemzeti parlamentek felkérést kapnak az Egyezmény végrehajtása érdekében tett intézkedések ellenőrzésében való részvételre.
A részes felek továbbítják a szakértői bizottság jelentéseit nemzeti parlamentjeiknek.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérést kap az Egyezmény végrehajtásának rendszeres felmérésére.
X. fejezet — Egyéb nemzetközi okmányokkal való kapcsolat
71. cikk — Más nemzetközi okmányokhoz való viszony
Ez az Egyezmény nem érinti az azon nemzetközi okmányokból eredő kötelezettségeket, amelyeknek az ezen Egyezményben részes felek részes felei vagy részes felei lesznek, és amelyek az ezen Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket.
Ezen Egyezmény részes felei két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással az Egyezményben foglalt ügyekről az Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítése vagy erősítése, illetve az abban foglalt elvek alkalmazásának előmozdítása céljából.
XI. fejezet — Az Egyezmény módosítása
72. cikk — Módosítás
1. Ha valamely részes fél ezen Egyezmény módosítását javasolja, a módosítási javaslatot el kell juttatni az Európa Tanács főtitkárához, aki továbbítja azt az Európa Tanács tagállamai, az aláírók, a részes felek, az Európai Unió, az Egyezmény aláírására a 75. cikk rendelkezéseinek megfelelően meghívott államok, valamint az Egyezményhez való csatlakozásra a 76. cikk rendelkezéseinek megfelelően meghívott államok részére.
2. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága fontolóra veszi a módosítási javaslatot, és az Egyezmény azon részes feleivel folytatott konzultációt követően, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, az Európa Tanács Alapszabálya 20. cikkének d) pontja szerinti többséggel elfogadhatja a módosítást .
A Miniszteri Bizottság által a 2. bekezdéssel összhangban elfogadott módosítások szövegét elfogadás céljából meg kell küldeni a részes felek részére.
A 2. bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás az azon időpontot követő egy hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az összes részes fél tájékoztatta a főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
XII. fejezet — Záró rendelkezések
73. cikk — Az Egyezmény hatásai
Az Egyezmény rendelkezései nem sértik a belső jog és a kötelező érvényű nemzetközi okmányok azon rendelkezéseit, amelyek már hatályban vannak vagy hatályba léphetnek, és amelyek az érintett személyeknek az erőszak megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem vonatkozásában előnyösebb jogokat biztosítanak vagy biztosítanának.
74 . cikk — Vitarendezés
Az ezen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban esetleg felmerülő vitában részt vevő felek először tárgyalás, békéltetés, döntőbíróság vagy a békés rendezés kölcsönös megállapodás keretében elfogadott más módszere útján kísérlik meg rendezni a vitát.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága vitarendezési eljárásokat határozhat meg, amelyek a vitában részt vevő felek igénybe vehetnek, amennyiben így állapodnak meg.
75. cikk — Aláírás és hatálybalépés
Ezt az Egyezményt aláírhatják az Európa Tanács tagállamai, azok a nem tag államok, amelyek részt vettek az Egyezmény kidolgozásában, valamint az Európai Unió.
Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, az elfogadási vagy a jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
Ez az Egyezmény az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor 10 aláíró -- amelyek közül legalább nyolc az Európa Tanács tagállama — a 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az Egyezményt magára nézve kötelező hatályúnak ismeri el.
Ha az 1. bekezdésben említett bármely állam vagy az Európai Unió ezt követően arra vonatkozó szándékát fejezi ki, hogy az Egyezményt magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el, rá nézve az Egyezmény az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a megerősítő, az elfogadási vagy a jóváhagyási okiratát letétbe helyezte.
76. cikk — Csatlakozás az Egyezményhez
Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény részes feleivel folytatott konzultációt és a részes felek egyhangú hozzájárulásának megszerzését követően, az Európa Tanács Alapszabálya 20. cikkének d) pontja szerinti többséggel és a részes felek Miniszteri Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselőinek egyhangú szavazatával hozott határozat alapján meghívhat bármely olyan, az Európa Tanácsban nem tag államot, amely nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában, az Egyezményhez való csatlakozásra.
Valamely csatlakozó állam tekintetében az Egyezmény az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a csatlakozó állam a csatlakozási okiratát az Európa Tanács főtitkáránál letétbe helyezte.
77. cikk — Területi hatály
Bármely állam vagy az Európai Unió, amikor ezen Egyezményt aláírja vagy a megerősítő, az elfogadási, a jóváhagyási vagy a csatlakozási okiratát letétbe helyezi, meghatározhatja azt a területet vagy területeket, ahol az Egyezményt alkalmazni kell.
Bármely fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti ezen Egyezmény alkalmazását bármely további, a nyilatkozatban meghatározott olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős vagy amelynek nevében kötelezettségeket vállalhat. E terület tekintetében az Egyezmény az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a főtitkár a nyilatkozatot megkapta.
Az előző két bekezdés szerint tett nyilatkozat az abban meghatározott bármely terület tekintetében az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel visszavonható. A visszavonás az azon időpontot követő három hönapos időtartam lejárta utáni hónap első napján válik hatályossá, amikor a főtitkár az értesítést megkapta.
78. cikk — Fenntartások
1. A 2. és a 3. bekezdésben meghatározott kivételekkel ezen Egyezmény egyetlen rendelkezéséhez sem fűzhető fenntartás.
2. Bármely állam vagy az Európai Unió, amikor az Egyezményt aláírja vagy a megerősítő, az elfogadási, a jóváhagyási vagy a csatlakozási okiratát letétbe helyezi, az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy a következő rendelkezéseket ne alkalmazza, vagycsak meghatározott esetekben vagy meghatározott feltételek mellett alkalmazza:
30. cikk, 2. bekezdés;
44. cikk, 1. bekezdés e. pont, 3. és 4. bekezdés;
55. cikk, 1. bekezdés a kisebb bűncselekményekkel kapcsolatos 35. cikk vonatkozásában
58. cikk a 37., 38. és 39. cikk vonatkozásában;
59. cikk.
3. Bármely állam vagy az Európai Unió, amikor az Egyezményt aláírja vagy a megerősítő, az elfogadási, a jóváhagyási vagy a csatlakozási okiratát letétbe helyezi, az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy büntetőjogi szankciók helyett nem büntetőjogi szankciókat alkalmazzon a 33. és a 34. cikkben említett cselekmények esetében.
4. Bármely fél az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozattal részben vagy egészben visszavonhatja a fenntartását. Ez a nyilatkozat abban az időpontban válik hatályossá, amikor a főtitkár megkapta.
79. cikk — A fenntartások érvényessége és felülvizsgálata
A 78. cikk 2. és 3. bekezdésében említett fenntartások az ezen Egyezménynek az érintett részes fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított öt évig érvényesek. E fenntartások azonban ugyanilyen hosszú időtartamokra megüjíthatók.
Az Európa Tanács Főtitkársága a fenntartás lejárta előtt tizennyolc hónappal tájékoztatja az érintett részes felet a lejáratról. A részes fél legkésőbb a lejárat előtt három hónappal köteles értesíteni a főtitkárt arről, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja a fenntartást. Ha az érintett részes fél nem küld értesítést, akkor a Főtitkárság arról tájékoztatja a részes felet, hogy fenntartása automatikusan meghosszabbodik hat hónappal. Ha az érintett fél elmulaszt ennek az időtartamnak a lejárta előtt értesítést küldeni azon szándékáról, hogy fenntartja vagy módosítja a fenntartást, akkor a fenntartás megszűnik.
Ha valamelyik fél a 78. cikk 2. és 3. bekezdésének megfelelően fenntartást tesz, a fenntartás megújítása előtt vagy kérésre magyarázatot kell adnia a a szakértői bizottság számára a fenntartás folytatását indokoló okokról.
80. cikk — Felmondás
Bármely fél bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel.
A felmondás az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján válik hatályossá, amikor a főtitkár az értesítést megkapta.
81. cikk — Értesítés
Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, azon nem tag államokat, amelyek részt vettek az Egyezmény kidolgozásában, az aláírókat, a részes feleket, az Európai Uniót és az Egyezményhez való csatlakozásra meghívott államokat a következőkről:
a) az Egyezmény aláírása;
b) megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése;
c) az Egyezmény 75. és 76. cikk szerinti hatálybalépésének időpontja;
d) a 72. cikkel összhangban elfogadott módosítások és a módosítások hatálybalépésének időpontja;
e) a 78. cikknek megfelelően tett fenntartások és a fenntartások visszavonása;
f) a 80. cikk rendelkezéseinek megfelelően tett felmondások;
g) az Egyezménnyel kapcsolatos minden egyéb cselekmény, értesítés vagy közlés.
Fentiek hiteléül az erre nézve kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt.
Kelt Isztambulban, 2011. május 11-én, angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, egy példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában helyeznek letétbe. Az Európa Tanács főtitkára hitelesített másolatokat továbbít az Európa Tanács minden tagállamának, azon nem tag államoknak, amelyek részt vettek az Egyezmény kidolgozásában, az Európai Uniónak és az Egyezményhez való csatlakozásra meghívott államoknak.
Melléklet — Kiváltságok és mentességek (66. cikk)
1. Ez a melléklet az Egyezmény 66. cikkében említett szakértői bizottság tagjaira, valamint az országlátogatást végző küldöttségek más tagjaira vonatkozik. E melléklet alkalmazásában az „országlátogatást végző küldöttségek más tagjai" kifejezés magában foglalja az Egyezmény 68. cikkének 9. bekezdésében említett független nemzeti szakértőket és szakembereket,
2. A szakértői bizottság tagjait és az országlátogatást végző küldöttségek más tagjait az országlátogatások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladataik ellátása, a feladatok nyomon követése, valamint a feladatokkal összefüggő utazások során a következő kiváltságok és mentességek illetik meg:
- mentesség a letartóztatás és a fogva tartás alól, valamint személyi poggyászuk lefoglalása alól, továbbá hivatalos minőségükben tett szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaik és végrehajtott cselekedeteik tekintetében mentesség mindenfajta jogi eljárás alól;
az országlátogatást végző küldöttségek tagjait mentesség a szabad mozgásukra vonatkozó korlátozások alól a tartózkodási helyük szerinti országból való kiutazáskor és az oda való visszautazáskor, az abba az országba való beutazáskor és az onnan való kiutazáskor, ahol feladataikat ellátják, valamint mentesség a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények alól a felkeresett országokban és azokban az országokban, amelyeken keresztülutaznak feladataik ellátása során.
3. A feladataik ellátásával kapcsolatos utazások során az országlátogatást végző küldöttségek más tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos szolgálatot teljesítő képviselői.
4. Az Egyezmény végrehajtásának a a szakértői bizottság tagjai és az országlátogatást végző küldöttségek más tagjai által elvégzett értékelésével kapcsolatos dokumentumok sérthetetlenek, amennyiben a szakértői bizottság tevékenységét érintik. A szakértői bizottság hivatalos levelezése és a szakértői bizottság tagjainak és az országlátogatást végző küldöttségek más tagjainak a hivatalos kommunikációja nem tartható vissza és nem cenzúrázható.
5. Annak biztosítása érdekében, hogy a szakértői bizottság tagjai és az országlátogatást végző küldöttségek más tagjai teljes véleménynyilvánítási szabadságot kapjanak, és teljesen függetlenül láthassák el feladataikat, a feladataik ellátása során tett szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaik és végrehajtott cselekedeteik tekintetében a jogi eljárás alóli mentesség azt követően is megilleti őket, hogy már nem látják el e feladatokat.
6. A kiváltságok és mentességek nem személyes előnyök szerzése céljából illetik meg az e melléklet 1. pontjában említett személyeket, hanem azért, hogy feladataikat a szakértői bizottség érdekében teljesen függetlenül láthassák el. Az e melléklet 1. pontjában említett személyek mentelmi jogát kivéve a részes fél szakértői bizottsága tagjainál; ott a részes fél megfelelő szerve döntaz Európa Tanács főtitkára minden olyan esetben felfüggeszti, amikor véleménye szerint akadályozná az igazságszolgáltatást, és a szakértői bizottság érdekeinek sérelme nélkül felfüggeszthető.
hammer.jpg
Szólj hozzá!

Nem támogatnak fiúk és férfiak esélyegyenlőségét célzó pályázatokat

2020. május 08. 03:45 - Szujó Flórián

Nyílt levéllel fordultunk ezzel kapcsolatban az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz

Tisztelt Emberi Erőforrás Támogatáskezelő!

A Nemzeti Tehetség Program nemek közötti egyenlőséget célzó pályázatának fiúkra-férfiakra vonatkozó kibővítésével kapcsolatban keressük meg önöket az alábbi nyílt levéllel a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság részéről.

A Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírása szerint jelenleg azokon a területeken van lehetőség pályázni e program keretein belül a nemek közötti egyenlőséget célzó társadalmi szemléletformáló hatással bíró komplex tehetséggondozó program megvalósítására, melyeken hagyományosan alulreprezentált a lányok, nők részvétele. Kötelezően megvalósítandó elemek az alábbiak:

  • Legalább egy női szerep modell bemutatása interaktív, figyelemfelkeltő és érdekes módon az alulreprezentált tudományterületek mindegyikéről bemutatva egy-egy pozitív példát.
  • Pályaorientációs tanácsadás elsősorban lányok részére, a nekik kidolgozott tematika alapján.
  • Tehetséges lányok segítése egyéni fejlesztési tervvel.
  • Az alulreprezentált tudományterületek közül legalább két területhez kapcsolódóan a célcsoport részére szervezett helyszínlátogatás. Pozitív példaképek proaktív népszerűsítése médián keresztül.

Ebből a pályázati kiírásból következik az is, hogy fiúkat célzó programmal nem lehet pályázni erre. Tavaly magánszemélyként már megkerestem a minisztériumot azzal, hogy akár a Nemzeti Tehetségprogram, akár más hasonló kezdeményezés keretein belül van-e lehetőség arra, hogy olyan kezdeményezések is támogatásban részesüljenek, amelyek hasonló lehetőséget biztosítanak fiúk, férfiak részvételére, olyan területeken, ahol ők alulreprezentáltak. Akkor azt a választ kaptam, hogy nincs olyan kezdeményezés, amely bizonyos szakterületeken a férfiak alulreprezentáltságának pozitív előremozdítását támogatná, viszont az észrevételek megfontolás céljából a Minisztérium illetékes szakértői és tanácsadói felé továbbításra került.

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaságnál sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy se az idei pályázati kiírásba (NTP-NEER-20) és (tudomásunk szerint) más pályázati lehetőségek közé sem került be ez a kérdéskör. A mi álláspontunk szerint a nemek egyenlő esélye szempontjából kiemelten fontos kérdés lenne, hogy a lányok és fiúk is segítséget kapjanak ahhoz, hogy azokon a területeken kipróbálhassák magukat, ahol alulreprezentáltak. Ahol kevés férfiminta van, a fiúkat inspiráló programokkal hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy ebbe az irányba is el tudjanak indulni és kevesebb előítélettel kelljen szembenézniük, készségeiknek, vágyaiknak leginkább megfelelő szakmát tudjanak választani.

gruppenbild.jpg

Ez Németországban, ahonnét a Lányok Napja programsorozat ered (amelynek hazai változata az elmúlt években ezeken a pályázatokon nyert) évek óta létezik, megtartják a Fiúk napja programsorozatot is, ahol például az idősgondozó, szemész, patikus, pedagógus, médiaszakértő, fotós, tanár, gyógyszerész és még sok más szakma megismerésére van lehetőségük az általános – és középiskolás fiúknak. Jelenleg Magyarországon a fiúk, férfiak kisebbségben vannak a felsőoktatás legtöbb szakterületén, ráadásul olyan területeken, mint például a tanári szakma, vagy az óvodai gondozó azért is jelentős kérdés ez, mert fontos lenne, hogy a  gyerekek számára elérhetőek legyenek női – és férfiminták is.

Azzal kapcsolatban szeretnénk érdeklődni, hogy mi az illetékes szakértők álláspontja erről, tervezik-e azt, hogy ilyen kezdeményezéseket elindítsanak a Nemzeti Tehetségprogramon keresztül, illetve ha nem tartják indokoltnak, akkor milyen okból adódóan nem.

Tisztelettel,
Szujó Flórián,
Valódi Egyenlőségért Civil Társaság
alelnök

Szólj hozzá!

“A családnak kellene állnia a gondolkozásunk közepén” – Anyák Napja 2020

2020. május 06. 18:07 - Toplak Zoli

Idén is, mint minden évben, a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság elnöke, Toplak Zoltán megkereste az utca emberét, hogy mit gondol az Anyák Napjáról, az anyaságról. Megbecsültek – e az anyák hazánkban, illetve számíthatnak – e eléggé párjaikra a szülőségben? Hiszen a férfin nagyon sok múlik: ha ő szilárdan ott áll a párja mellett, akkor valószínűbben születnek meg a második, harmadik, sokadik gyermekek.

Egy Magyarországra települt székely édesanya, nagymama mesélt arról, ő hogyan nevelte fel a gyermekeit. Huszonkilenc éves volt, mikor a férje meghalt, és ő ott maradt négy gyerekkel. Szegénységben éltek, de fel tudta nevelni a rábízottakat. Sokszor volt, hogy egy zsák babért, vagy szappanért kapálta mások földjét. Öt éve települtek át ide, a családi kötelékek még most is szorosak, mert ő tulajdonképpen a lányáékkal jött. Most már nagymama, három unoka várja őt haza.

baby-165067_1280-1024x664.jpg

Egy férfi említette meg, hogy igaz: a nő teszi apává a férfit, de ez a nő nem biztos, hogy mindig a felesége. Vagy élettársa.

Martin, egy fiatal apuka fejtette ki azon véleményét, hogy pusztán mert valaki anya vagy apa még nem jár neki a tisztelet. Az ő anyai és apai nagyszülei például semmilyen tiszteletet nem érdemelnek. Mind az ő szüleivel, mind velük, vele és a testvérével, úgy bántak, hogy ő csak gyűlölni tudja őket. Éheztetés és verés, bezárás egy szobába – ezt említette abban a pár percben, amit beszélgetve töltöttünk. Bárkinek a tettei után jár tisztelet, nem a betöltött szerepe miatt.

Többen egyetértettek abban, hogy a családi pótlék emelésével nagyon sokat tudna a kormányzat segíteni az anyáknak – és rajtuk keresztül a családoknak is. Gyakorlatilag húsz éve változatlan az összege.

Nem akarnak a férfiak elköteleződni, illetve kevesen  – volt egy nagymama véleménye. A társadalmunk túlságosan is az önállóságot, a függetlenséget, a karriert és a pénzen megvehető dolgokat bálványozza. Ha kapcsolatközpontúbb lenne a gondolkozásunk, ha többen hirdetnék és mutatnák meg a család, a szerető család szépségét, talán a fiatal férfiak is szívesebben tennék céljaik közt első helyre az apaságot és a házastársi szerepet.

Két hölgy a kamera előtt is kifejtette véleményét.

Kevin és Susanne Németországból települtek át nyugdíjas éveikre hazánkba. Elmondták, hogy szerintük Magyarországon sokkal összetartóbbak a családok, mint régi hazájukban. A családi struktúrák is elevenebbek. Hihetetlen, hogy itt a gyerekek a szabadban játszhatnak, hogy este félelem nélkül lehet kint lenni az utcán. Meséltek szintén áttelepült barátaikról, akik az egyik magyar faluba költöztek, és mivel  a járvány idején lépték át a határt, két hét karanténba kerültek. A szomszédaik és a polgármester személyesen látogatták meg, hogy megkérdezzék, miben segíthetnek nekik. A mai napig nem kellett elmenniük a boltba – nem is tehették volna. “Ez Magyarország” – intettek  vidáman búcsút.

Egy hölgy megemlítette, hogy igaz, hogy a nő teheti csak apává a férfit, de ez kölcsönös. Csak egy férfi teheti anyává a nőt. Férfiak és nők függenek egymástól.

Nagymama érkezett: szerinte a mai kor bolondsága, hogy összemossa a férfi és a női szerepeket. Nem kellene elvárni a férfiaktól, hogy női munkát végezzenek. Sok nő sír-rí milyen nehéz neki, így viszont nem lehet kivívni a másik nem tiszteletét.

Sietve érkező fiatalasszony állt meg egy másodpercre: “Milyen cuki ez a gesztus.” A kiálló férfimozgalmár szabadkozására, hogy virág sajnos nincs, legyintett. “A gesztus is elég. Köszi a figyelmességet.”

Nagyon nehéz összeegyeztetni a munkát a családdal – vélték sokan. Sok nőnek megadatik, hogy szeresse a munkáját, és sokan szeretnének a munkájukkal alkotón hozzátenni a társadalomhoz. Emellett nagycsaládot vinni lehetetlen. Fontos kérdés a nők kiteljesedése és szolgálata a közösség felé a pénzkereső munkájuk által is.

Az anyaság nem áll meg önmagában. Apák kellenek melléjük. A férfiak előtt álló egyik legférfiasabb feladat – betölteni ezt a szerepet. Sok nő lenne szívesen anya, és a család éltetője, szervezője, ha a férfiak vállalják a rájuk eső részt a család létrehozásában, fenntartásában – adódott a végkövetkeztetés a lefolytatott beszélgetések után.

Szólj hozzá!

Javaslatcsomag a nőkkel és férfiakkal szembeni erőszak ellen

2020. április 22. 17:40 - Szujó Flórián

Elkészítettünk egy javaslatcsomagot a nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak témájában. Cél volt, hogy egy olyan javaslatot hozzunk létre, amely figyelembe veszi mind a nők, mind a férfiak elleni erőszak sajátosságait, így alkalmas legyen arra, hogy az általános erőszak elleni programot/politikát kiegészíthessen a nők és férfiak egyenlőségének szempontjaival.

A magyar politikában már régóta napirenden van a nőkkel szembeni erőszak kérdése. A kormányzat, illetve a pártok is rendelkeznek szakpolitikai célokkal ezt illetően, továbbá társadalmi vita van a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó Isztambuli Egyezmény ratifikációjáról. Bár a nőkkel szembeni erőszak kérdése évtizedek óta meghatározó kérdése a nemek közötti egyenlőségért vívott, illetve és az erőszak elleni küzdelemnek, továbbra is nagyon sok nő válik az erőszak áldozatává. A nők felülreprezentáltak a kapcsolati erőszak, illetve a szexuális erőszak áldozatai között is. Az Európai Unió nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló kérdőíves felmérése szerint (2014) a bejelentett esetek száma szisztematikusan alulmarad a valós esetekhez képest, a párkapcsolaton belüli erőszak esetében például csak a nők 14%-a fordult rendőrséghez, a párkapcsolaton kívüli erőszak esetében csak 13%-uk. A nők felülreprezentáltsága az erőszak egyes formái esetében arra utal, hogy fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjából is megközelítsük ezt a kérdést, hiszen a nemek közötti egyenlőség elősegítésével is további lépéseket tudunk tenni e jelenség a visszaszorítása érdekében.

1440x810_cmsv2_2d76957d-0f23-5ff5-87f7-cb84b8a9956b-4611684.jpg

Miközben a nőkkel szembeni erőszak kérdését a politika mind az erőszak elleni küzdelem, mind a nemek közötti egyenlőség szempontjából kiemelten kezeli, a férfiakkal szembeni erőszak tabunak számít. Ez jelenleg egyik parlamenti politikai erő programjában se szerepel, se mint az erőszak elleni küzdelem, se mint a nemek közötti egyenlőség kérdése. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a férfiakkal szembeni erőszak is elterjedt és az erőszak több területén is tapasztalható a férfiak felülreprezentáltsága az áldozatok között.

Belügyminisztérium legfrissebb bűnügyi statisztikai adatai szerint az elmúlt 18 hónapban Magyarországon a gyilkosságok áldozatainak 58%-a, a testi sértések áldozatainak 66%-a férfi volt. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) családon belüli erőszakkal foglalkozó tanulmánya (Családi iszonyok) szerint a családon belül elkövetett emberölések áldozatainak 61%-a férfi. Mind a Belügyminisztérium legfrissebb adatai, mind az OKRI előbb említett kutatása szerint a kiskorúak ellen elkövetett erőszak áldozatainak kétharmada fiú. Az erőszak férfiáldozatai olyan sajátos problémákkal is rendelkeznek, mint a nőkhöz képest is kiemelkedően magas látencia, vagy a férfiakkal szembeni erőszak elleni politika (illetve általában a férfipolitika) valamint a férfiáldozatokat védő intézmények hiánya.

Azt gondoljuk, hogy éppúgy fontos az ezzel szembeni küzdelem, mind az erőszak, mind a nemek közötti egyenlőség szempontjából, ezért olyan javaslatcsomagot dolgoztunk ki, amely a nők és a férfiakkal szembeni erőszak sajátosságaira is tekintettel van. Akárcsak a nőkkel szembeni erőszaknak, a férfiak elleni erőszaknak is vannak mintázatai, sajátos jellemzői. Ezek olyan történelmi folyamatok eredménye, amelyek mélyen gyökeredznek a kultúrában, egy része közvetlenül, egy része közvetve kapcsolatban áll az erőszakkal, sokszor nem egy tényező okozza, hanem társadalmi előítéltek, szocializációs minták és társadalmi normák összefüggő sorozatának eredménye. Az ezzel szembeni küzdelem éppúgy egy átfogó társadalompolitikai cselekvést igényel, mint a nőkkel szembeni erőszak elleni. 

Javaslatunk létrehozása során azokat is figyelembe vettük, melyek közvetlenül vezethetnek az egyik nemmel szembeni erőszakhoz (pl. a társadalom megengedőbb vele szemben) és azokat is, melyek közvetett módon okozhatják az egyik nem felülreprezentáltságát az erőszak bizonyos formái esetében (pl. az erőszakkal közvetetten összefüggésben van, hogy a korai iskolaelhagyók között sokkal több fiú van, ez egy olyan csoport, amely fokozottan van kitéve a társadalmi lecsúszás különböző formáinak - fiatalkorú bűnözés, szenvedélybetegségek, erőszak. Ha az iskolákban javul az egyenlőség és ezek a fiúk nem válnak korai iskolaelhagyóvá, akkor annak hosszútávon olyan hatása lesz, hogy az erőszak is csökkenni fog). Ez a megközelítés, amely a nemek közötti egyenlőség erőszakkal kapcsolatos közvetett és közvetlen tényezőit is figyelembe veszi, úgy látjuk, hogy összhangban van a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatos jelenlegi politikával (beleértve a nőkkel szembeni erőszakról rendelkező nemzetközi egyezményeket és a hazai pártok politikáját is), így annak kiegészítéseként is értelmezhető.

A fentiekre való tekintettel az alábbi célok kijelölését tartjuk szükségesnek a nőkkel szembeni és a férfiakkal szembeni erőszak elleni fellépés érdekében.

Javaslatok

 

  1. A nőkkel szembeni erőszak és a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak meghatározása az alábbiak szerint. Nőkkel szembeni erőszak: “a nőkkel szembeni megkülönböztetés formájaként értelmezendő; a nemi alapú erőszak mindazon cselekményei, amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai, kapcsolati vagy gazdasági sérelmet vagy szenvedést okoznak vagy okozhatnak a nőknek, ideértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, akár a közéletben, akár a magánéletben fordul is az elő. Magában foglalja a 18 év alatti lányok elleni erőszakot is ” A nőkkel szembeni nemi alapú erőszak: “Olyan erőszak, amely egy nő ellen azért irányul, mert nő, vagy amely aránytalanul érinti a nőket”.
  2. A férfiakkal szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni nemi alapú erőszak meghatározása az alábbiak szerint. Férfiakkal szembeni erőszak: “a férfiakkal szembeni megkülönböztetés formájaként értelmezendő; a nemi alapú erőszak mindazon cselekményei, amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai, kapcsolati vagy gazdasági sérelmet vagy szenvedést okoznak vagy okozhatnak a férfiaknak, ideértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, akár a közéletben, akár a magánéletben fordul is az elő. Magában foglalja a 18 év alatti fiúk elleni erőszakot is ” A férfiakkal szembeni nemi alapú erőszak: “Olyan erőszak, amely egy férfi ellen azért irányul, mert férfi, vagy amely aránytalanul érinti a férfiakat”.
  3. A nőkkel és a férfiakkal szembeni megkülönböztetés minden formájának elítélése, a férfiakat diszkrimináló jogszabályok felszámolása.
  4. Az alkotmány XV. cikk 5. pontjának - mely kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel segíti a nőket – kiterjesztése a férfiakra is.
  5. Intézkedések meghozatala a nők elleni erőszak és a férfiak elleni erőszak megelőzése, kivizsgálása, megbüntetése érdekében.
  6. A nők helyzetének megerősítését szolgáló szakpolitika kialakítása, ebben különös hangsúlyt helyezve az erőszakkal szembeni védelmükre, illetve a nők/anyák gazdasági helyzetének megerősítésére.
  7. A férfiak helyzetének megerősítését szolgáló szakpolitika kialakítása, ebben különös hangsúlyt helyezve az erőszakkal szembeni védelmükre, az apák társadalmi szerepeinek és a fiúk oktatási helyzetének megerősítésére.
  8. A nők és a férfiak helyzetének megerősítésével kapcsolatos programok és tevékenységek elősegítése.
  9. Társadalmi tudatosságnövelés (pl. kampányok) a nőszervezetekkel és a férfiszervezetekkel együttműködve.
  10. Kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy mindent megtesznek a nők és a férfiak biztonságának garantálása érdekében a köz - és magánszférában.
  11. Pénzügyi és humánerőforrások biztosítása a nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak elleni küzdelemre.
  12. A nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak területén tevékenykedő civil szervezetek támogatása és a döntésekbe való bevonása az érintett intézkedésekbe.
  13. Lépések annak érdekében, hogy a mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományokat és más gyakorlatokat megszüntessék, amelyek a nők és a férfiak társadalmi jólétére, fizikai és mentális egészségére károsak. Különös tekintettel, azokra, melyek a nők vagy a férfiak alárendeltségének gondolatán alapulnak, illetve amelyek a nők és férfiak hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak – beleértve az erőszak áldozatait is - helyzetét nehezítik.
  14. Az erőszak megelőzését szolgáló társadalmi programokkal nem szólítanak meg kizárólag nőket, vagy kizárólag férfiakat, oly módon, hogy az velük szembeni negatív előítéleteken alapszik, számukra sértő, vagy megalázó, illetve hogy ezek nem erősítenek meg nőkkel, vagy férfiakkal szembeni negatív sztereotípiákat.
  15. Hivatalos szervezetek létrehozása azzal a feladattal, hogy koordinálják, végrehajtsák, ellenőrizzék és értékeljék a nőkkel és a férfiakkal szembeni erőszak minden formájának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szakpolitikákat és intézkedéseket.
  16. Rendszeres időközönként leválogatott statisztikai adatokat gyűjtése a nőkkel szembeni erőszakról és a férfiakkal szembeni erőszakról.
  17. A nőkkel szembeni erőszakkal és a férfiakkal szembeni erőszakkal foglalkozó kutatások támogatása, mint például a kiváltó okok és a hatások, az előfordulás és a bírósági ítéletek aránya.
  18. A lakosság körében rendszeres időközönként felmérések készítése a nőkkel szembeni erőszakról és a férfiakkal szembeni erőszakról.
  19. A társadalom minden tagját aktívan ösztönözni arra, hogy járuljanak hozzá a nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak megelőzéséhez.
  20. A nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak megelőzéséhez rendelkezésre álló intézkedésekkel kapcsolatos információknak a nyilvánosság körében történő széles körű terjesztése.
  21. Az oktatás minden szintjén kerüljön a hivatalos tantervbe a nőkkel szembeni és a férfiakkal szembeni nemi alapú erőszak témája.
  22. A nőkkel szembeni erőszakkal és a férfiakkal szembeni erőszakkal foglalkozó szakemberek képzése.
  23. A magánszektor, az információs és kommunikációs technológiai szektor, valamint a média ösztönzése, hogy vegyenek részt a nőkkel szembeni erőszakkal és a férfiakkal szembeni erőszakkal foglalkozó szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában, valamint dolgozzanak ki iránymutatásokat és önszabályozó normákat a nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak megelőzése és méltóságuk tiszteletben tartásának növelése érdekében.
  24. Az összes érintett állami szerv, beleértve a bírósági szervezetet, az ügyészséget, a bűnüldöző hatóságokat, a helyi és a regionális hatóságokat, valamint a nem kormányzati szervezetek és egyéb érintett szervezetek és szereplők között hatékony együttműködésének elősegítése a nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak áldozatainak védelme és támogatása terén.
  25. Az erőszakos cselekmények női és férfi áldozatai helyzetének megerősítése.
  26. Szülői felügyeleti jogra és a gyermekláthatási jogra vonatkozó határozatok meghozatalakor figyelembe vegyék a nőkkel szembeni erőszakot és a férfiakkal szembeni erőszakot.
  27. Az Isztambuli Egyezményben foglalt áldozatvédelmi intézkedések (pl. menedékhelyek, támogatási és egészségügyi szakszolgálatok, telefonos segélyvonalak, kártérítés követelésének lehetősége, szankcionálás stb.) vonatkozzanak a nőkkel szembeni erőszakra és a férfiakkal szembeni erőszakra is.
  28. 18 év alatti lánygyermekek és fiúgyermekek nemi szervének megcsonkítása ellen jogalkotási és más intézkedések megtétele, büntetendővé tétele.
  29. A nőkkel szembeni erőszak és a férfiakkal szembeni erőszak e célkitűzéseit Magyarország nemzetközi fórumokon is képviseli.
Szólj hozzá!

Védi az Isztambuli Egyezmény a férfiakat is?

2020. április 14. 12:59 - Szujó Flórián

Férfi - és apaszervezetek közös állásfoglalásukban bírálták az Isztambuli Egyezményt amiatt, hogy az diszkriminálja a férfiakat. Alighanem tevékenységük eredményeképp is az elmúlt időszakban a sajtó több esetben is foglalkozott azzal, hogy az Isztambuli Egyezmény hogyan érinti a férfiakat. Ennek pozitív oldala, hogy úgy tűnik, azt sikerült elérni, hogy végre nem mindenki számára magától értetődő dolog, hogy a férfiak elleni erőszak kérdése fel se merül (a hazai közéletet ugyanis évtizedek óta hallgatás jellemezte ebben a kérdésben).

Én ennél most egy kicsit bővebben szeretném ezt a témát bemutatni, mert azt gondolom, hogy ez annál sokkal fontosabb kérdés, mint amennyi szó esik erről. Úgy látom, hogy az egyezmény jelenlegi formáját támogatók főleg két ellenérvet fogalmaznak meg: az egyik szerint a férfiakkal szembeni erőszak nem jelentős társadalmi kérdés, nem rendszerszintű jelenség, erre hivatkozva érthetőnek tartják, hogy az Isztambuli Egyezmény vagy egy ahhoz hasonló másik egyezmény nem terjed ki a férfiakra. A másik érvelés szerint viszont az Isztambuli Egyezmény a férfiakat is megfelelően védi, hiszen meg vannak benne említve a férfiak is. Először a férfiakkal szembeni erőszak problémáját mutatnám be, utána pedig, hogy mit mond erről az Isztambuli Egyezmény.

1228966.jpg

A FÉRFIAKKAL SZEMBENI ERŐSZAK EGY TABUSÍTOTT TÁRSADALMI PROBLÉMA

Ha a statisztikákat megnézzük, azt láthatjuk, hogy világszerte a gyilkosságok áldozatainak 78%-a fiú/férfi, a világ 202 országa közül 193-ban felülreprezentáltak az áldozatok között. A Belügyminisztérium legfrissebb bűnügyi statisztikai adatai szerint az elmúlt 1,5 évben Magyarországon is a gyilkosságok áldozatainak 58%-a, a testi sértések áldoztainak 66%-a férfi volt. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) családon belüli erőszakkal foglalkozó tanulmánykötetében, a Családi iszonyokban megjelent adatok szerint a családon belül elkövetett emberölések áldozatainak 61%-a férfi (ez nem összekeverendő a párkapcsolaton belüli erőszak áldozataival, aminek a többsége nő).

A kiskorúak ellen elkövetett erőszakos cselekmények áldozatainak többsége is fiú. Mind a Belügyminisztérium legfrissebb adatai, mind az OKRI előbb említett kutatása szerint a kiskorúak ellen elkövetett erőszak áldozatainak kétharmada fiú. Virág György pszichológus, az OKRI igazgatóhelyettese a Magyar Narancsnak adott interjúban e kutatási eredményekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a fiúk fizikai bántalmazása módszere annak, hogy agresszívvá váljanak. Nemcsak, hogy bántják őket, de beszélniük se lehet erről, mert az a férfias, ha elviselik és titokban tartják a sérelmet és a fájdalmat. A kutatás szerint például a szexuális bántalmazást elszenvedő lányok 56%-a mondta el valakinek, hogy mi történt vele, ezzel szemben a fiúknak csak 15%-a. Eközben a fiúgyerekek nemi szerv csonkítása nemcsak, hogy széles körben elterjedt (áldozatává válik minden 3. fiú a világon), de továbbra is legális (Magyarországon is), sőt sok országban államilag is támogatott formája a nemi alapú erőszaknak.

Azzal a tévhittel szemben, hogy a férfiakkal és fiúkkal szembeni erőszak azért nem kelti fel a közvélemény érdeklődését, mert az nem létezik, a valóság ennek épp ellenkezője, azért mert egy általános jelenség. Általános, tehát fel se tűnik az embereknek, nem botránkoztatja meg őket. Mind a nők, mind a férfiak elleni erőszak létező jelenség, mindkettőnek vannak sajátosságai, de különbség van a felismerésében, morális elítélésében és az arra adott válaszokban is. A nőkkel szembeni erőszak esetében az elmúlt évtizedek során megtörtént a jelenség felismerése, morális elítélése és vele szembeni zéró tolerancia kihirdetése. Ezzel szemben a férfiakkal szembeni erőszak még mindig tabusítva van, különböző elhárító mechanizmusok vannak annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Kezdve a probléma kicsinyítésére törekvéstől és a tagadásától, egészen addig, hogy morálisan igazoltnak láttatják a velük szembeni erőszakot, illetve a kultúrának (pl. szocializációnak) azon elemeit, amik ezt elősegítik. Nincs szükség semmi változásra, ahogy a középkorban jó volt, úgy jó lesz most is - ez a mentalitás uralkodik.

Ilyen az arra való hivatkozás is, hogy "de az más, mert többségében férfiak követik el" és a férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák sora áll készen mindennek jogosságát igazolni. Azt gondolom, hogy zéró tolerancia kell az erőszak e formájával szemben is, és nincs helye semmiféle "de"-nek. A férfiak közötti erőszak társadalmi elfogadottsága rendkívül problémás és súlyosan áldozathibáztató az is, hogy sokan úgy beszélnek erről, mintha az erőszak e formájában nem lenne agresszor és áldozat, hanem ebben az érintett férfiaknak - beleértve az áldozatokat is - kollektív felelőssége lenne. A sztereotip férfiképpel ellentétben ugyanis a férfiaknak is nagyon sok sérülékeny csoportja van (fiúk, idősek, apák, betegek, hajléktalanok, szenvedélybetegek, alacsony iskolázottságúak stb.) és az erőszak természete itt is az, hogy a kiszolgáltatottabb, gyengébb, hátrányosabb helyzetű válik a nagyobb hatalmú áldozatává.

Számomra az erőszaknak ezen a formája éppúgy elfogadhatatlan, mint a nők és férfiak közötti erőszak, és éppúgy a nemek közötti egyenlőség kérdésének tartom, hiszen a nem itt is egyértelműen befolyásolja az áldozattá válást és az áldozat lehetőségeit is. Vegyük észre, hogy a kultúránkban rengeteg olyan üzenet jelenik meg, ami a férfiakat arra ösztönzi, hogy férfiakkal szemben lehet, vagy akár kell is erőszakot alkalmazniuk, hogy saját rátermettségüket igazolják. Erre nagyon sok példát lehetne hozni mindennapjainkból. Például a „Slap her” nevű kampányvideóban, ami igen nagy népszerűségnek örvend az interneten arra a kértek meg fiúkat, hogy minden ok nélkül üssenek meg egy lányt. Nem tették meg, és amikor megkérdezték őket, hogy miért nem tették meg, ilyen indokok hangoztak el, "Mert lány, nem tudom megtenni." "Mivel egy lányt nem ütünk meg". Ezeknek a válaszoknak egyértelműen olyan üzenete van, hogy ha fiú lett volna, akkor megütötték volna. Bármilyen ok nélkül. Ez is létező jelenség, sok esetben az iskolai bántalmazás is minden ok nélkül van. Az a szocializációs közeg, amiben ezek a gyerekek nevelkedtek, egyenes úton vezet a fiúk és férfiak bántalmazásához, és azokhoz a statisztikákhoz, amit a cikk elején ismertettem.

A látencia alapvetően nagyon nagy probléma a férfiakkal szembeni erőszak esetében. A társadalmi normák az ellen hatnak, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek. Különösen nehéz az a helyzet, ha az elkövető nő, mivel a bántalmazott férfiak számára még nagyobb szégyen ez, ami még inkább visszatarthatja attól, hogy nyilvánosságra kerüljön. A családon belüli erőszak esetében még inkább jellemző ez, mivel nincs szemtanú. A nők által férfiak ellen elkövetett erőszak esetében a látenciát még az is növelheti, hogy a nőkre az erőszak szofisztikáltabb formái jellemzőbbek, mint például másik személy pszichológiai, illetve szociális károsítása, sértése. Ezek felismerését, nyilvánosságra kerülését gátolja az, hogy ezek nem járnak külsérelmi nyomokkal. Ilyen például az azzal való fenyegetés és kényszerítés is, hogy az egyik szülő nem láthatja majd a saját gyermekeit. A válással, gyermekneveléssel összefüggő normák és társadalmi gyakorlatok miatt (melyek valószínűsítik, hogy a párkapcsolat felbomlását követően az apa háttérbe szorul) a férfiak különösen veszélyeztetettek e téren. Szóval miközben a rendelkezésre álló adatok kétségtelenül azt mutatják, hogy a férfiakkal szemben leggyakrabban férfiak követnek el erőszakot, mindez nem jelenti azt, hogy a nők által férfiak ellen elkövetett erőszak terén ne lenne tennivaló. Kezdve attól, hogy vegyük komolyan, történjen meg ennek társadalmi elítélése és ne az áldozat számára legyen ez szégyen.

bantalmazott_szigeti_jackson_simmer_unsplash_fit_380x10000.jpg

MIT MOND AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNY ÉS MI EZZEL A PROBLÉMA?

Eddig arról volt szó, hogy miért jelentős társadalmi probléma, illetve miért a nemek közötti egyenlőség fontos kérdése a férfiakkal szembeni erőszak is. Most itt áttérnék azokra a véleményekre, melyek szerint az Isztambuli Egyezmény védi/védheti a férfiakat is.

Janecskó Kata az az Index szájbarágó rovatában megjelent cikkében azt írta, hogy "külön kitér a preambulum, hogy férfiak is kapcsolati erőszak áldozatává válhatnak", illetve "kimondja, hogy az egyezmény rendelkezéseinek, különösen az áldozatok jogainak védelmét szolgáló intézkedéseknek a végrehajtását a részes felek kötelesek nemi megkülönböztetés nélkül biztosítani". Antoni Rita a Nőkért Egyesület elnöke a "Tények és tévhitek az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban” című cikkében szintén kiemeli ezeket, ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezzel némileg ellentmondásban az egyezmény angol nyelvű szövege csak ösztönzi arra a ratifikáló államokat, hogy az egyezményben foglaltakat alkalmazzák a kapcsolati erőszak esetén a fiúkra és férfiakra is, de nem kötelező érvényű, ugyanakkor szerinte erre a konstruktív megoldás nem az, ha kidobjuk az egyezményt, hanem az, ha alkalmazzuk ezeket.

Az egyezmény 4.cikkének 3.pontja valóban tartalmazza a nemi alapú megkülönböztetés tilalmát, azonban a 4.cikk 4.pont mindezt kiegészíti azzal, hogy “A nemi alapú erőszak megelőzéséhez és a nők ilyen erőszakkal szembeni védelméhez szükséges különleges intézkedések ezen Egyezmény értelmében nem minősülnek megkülönböztetésnek.“ Ennek következtében azt gondolom, hogy az nincs ellentmondásban a 4.cikk 3.pontjával, hogy az intézkedések nem vonatkoznak a fiúkra és férfiakra, az egyezmény a 4.cikk 4.pontja rendelkezik arról, hogy az abban foglaltak nem minősülnek diszkriminációnak.

Ahogy azt az Isztambuli Egyezmény neve is mutatja ("Az Európa Tanács egyezménye a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről") az egyezmény foglalkozik a "nőkkel szembeni erőszak" és a "kapcsolati erőszak" kérdésével is. A nőkkel szembeni erőszak az erőszak női nemi dimenziójára fókuszál és nem csupán a kapcsolati erőszakra vonatkozik, hanem a nőket és a lányokat érő erőszak minden formájára, beleértve a családon belüli erőszak egyéb formáit, illetve a család keretein kívül történő erőszakot is. Hogy az ehhez előirányzott intézkedések nem vonatkoznak a férfiakra az nem kérdés, a fent említett cikkekben is csak azt mondják a szerzők, hogy a kapcsolati erőszakra vonatkozó intézkedések védik/esetleg védhetik a férfiakat is (ami nem oldja meg a problémát, hiszen akár az általam megfogalmazott kritika, akár a férfiszervezetek által megfogalmazott kritika a fiúk és férfiak diszkriminálásával kapcsolatban az erőszak többi formájára is vonatkozik).

Hogy jobban megértsük, miről van szó, nézzük meg, hogyan határozza meg az egyezmény, pontosan mit is ért a "nőkkel szembeni erőszak" és a "kapcsolati erőszak alatt".

A nőkkel szembeni erőszak kérdése

A “nőkkel szembeni erőszak" az egyezmény értelmében “a nőkkel szembeni megkülönböztetés formájaként értelmezendő; a nemi alapú erőszak mindazon cselekményei, amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági sérelmet vagy szenvedést okoznak vagy okozhatnak a nőknek, ideértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, akár a közéletben, akár a magánéletben fordul is az elő.” Ebben a meghatározásban szerepel egy másik fogalom, a “nemi alapú erőszak” is, amelyet úgy határoz meg, hogy “olyan erőszak, amely egy nő ellen azért irányul, mert nő, vagy amely aránytalanul érinti a nőket”.

Néhány fontosabb rendelkezés, amit előirányoz az egyezmény a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatban:

  • A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának elítélése.
  • Kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy mindent megtesznek a nők biztonságának garantálása érdekében a köz - és magánszférában.
  • Jogi lépések és egyéb intézkedések meghozatala a nők elleni erőszak megelőzése, kivizsgálása, megbüntetése érdekében.
  • Pénzügyi és humánerőforrások biztosítása a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre.
  • A nők helyzetének megerősítését szolgáló szakpolitika kialakítása.
  • A nők helyzetének megerősítésével kapcsolatos programok és tevékenységek elősegítése.
  • A nőkkel szembeni erőszak területén tevékenykedő civil szervezetek támogatása és a döntésekbe való bevonása az érintett intézkedésekbe.
  • Kötelezettségvállalás arra, hogy lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományokat és más gyakorlatokat megszüntessék, amelyek a nők alsóbbrendűségének gondolatán alapulnak, társadalmi tudatosságnövelés (pl. kampányok) a női szervezetekkel együttműködve
  • Hivatalos szervezetek létrehozása azzal a feladattal, hogy koordinálják, végrehajtsák, ellenőrizzék és értékeljék a nőkkel szembeni erőszak minden formájának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szakpolitikákat és intézkedéseket.
  • Rendszeres időközönként leválogatott statisztikai adatokat gyűjtése a nőkkel szembeni erőszakról.
  • A nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó kutatások támogatása, mint például a kiváltó okok és a hatások, az előfordulás és a bírósági ítéletek aránya.
  • A lakosság körében rendszeres időközönként felmérések készítése a nőkkel szembeni erőszakról.
  • Intézkedések a nőkkel szembeni erőszak megelőzése érdekében.
  • A társadalom minden tagját - különösen a férfiakat és fiúkat - aktívan ösztönözni kell arra, hogy járuljanak hozzá a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséhez.
  • A nőkkel szembeni erőszak megelőzéséhez rendelkezésre álló intézkedésekkel kapcsolatos információknak a nyilvánosság körében történő széles körű terjesztése.
  • Az oktatás minden szintjén kerüljön a hivatalos tantervbe a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak témája, ennek érvényre juttatása az oktatási létesítményekben, valamint a sport-, a kulturális és a szabadidős létesítményekben és a médiában is.
  • A nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó szakemberek képzése.
  • A magánszektor, az információs és kommunikációs technológiai szektor, valamint a média ösztönzése, hogy vegyenek részt a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában, valamint dolgozzanak ki iránymutatásokat és önszabályozó normákat a nőkkel szembeni erőszak megelőzése és méltóságuk tiszteletben tartásának növelése érdekében.
  • Az összes érintett állami szerv, beleértve a bírósági szervezetet, az ügyészséget, a bűnüldöző hatóságokat, a helyi és a regionális hatóságokat, valamint a nem kormányzati szervezetek és egyéb érintett szervezetek és szereplők között hatékony együttműködésének elősegítése a nőkkel szembeni erőszak áldozatainak védelme és támogatása terén.
  • Az erőszakos cselekmények női áldozatai helyzetének megerősítését és gazdasági függetlenségét célzó intézkedések.
  • Szülői felügyeleti jogra és a gyermekláthatási jogra vonatkozó határozatok meghozatalakor figyelembe vegyék a nőkkel szembeni erőszakot.
  • Számos egyéb áldozatvédelmi rendelkezés (pl. menedékhelyek, támogatási és egészségügyi szakszolgálatok, telefonos segélyvonalak, kártérítés követelésének lehetősége, szankcionálás stb. - terjedelmi okokból ezeket most nem részletezem).
  • Női nemi szervek megcsonkítása ellen jogalkotási vagy más intézkedések megtétele, büntetendővé tétele.
  • Az egyezménybe foglalt, nők elleni erőszak ellen előirányzott rendelkezések betartatását egy nemzetközi ellenőrző testület, a GREVIO végzi, amely tagjai többek között a nőkkel szembeni erőszak területén tapasztalatokkal rendelkező szervezetek, szakemberek.

A magam részéről az itt pontokba szedett nők elleni erőszakkal szembeni intézkedéssel egyetértek (kivétel azzal a résszel, hogy a fiúkat és a férfiakat megnevezi, mint egy olyan célcsoportot, amit a megelőzésbe különösen be kell vonni a kollektív felelősségükre utalván). Az Isztambuli Egyezmény ezzel ugyanakkor indirekt módon hozzájárul a férfiak diszkriminálásához, mind az erőszak, mind a nemek közötti egyenlőség területén, hiszen azok az alapvető szempontok és célok, amik itt meg lettek fogalmazva a nők esetében, a férfiak esetében nem adottak. Konkrétabban: a diszkrimináció nem az, hogy figyelembe van véve az, hogy a nőket érő erőszaknak vannak mintázatai és ennek felszámolása érdekében intézkedések születnek (ez önmagában az erőszak visszaszorítását és az egyenlőséget segíti), hanem az, hogy nincs figyelembe véve az, hogy ezek a férfiak szempontjából is releváns kérdések, a férfiak érő erőszaknak is vannak mintázatai, sajátos jellemzői, és azok ellen nem születnek ilyen intézkedések.

Ha ugyanis azon a szinten vizsgáljuk a nemek közötti egyenlőség kérdését, hogy a törvények és a társadalompolitika mennyire aktívan lép fel a nőkkel és a férfiakkal szembeni erőszak ellen, akkor ez egészen nyilvánvaló. Például, az, hogy kötelezettség van arra, hogy a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó szervezetek bevonásra kerüljenek a szakpolitikák (pl. oktatás) kialakítása során, de arra nincs, hogy a férfiszervezetek is, azt eredményezi, hogy ezekből a döntésekből a férfiakkal szembeni erőszak és a férfiáldozatok szempontjai teljesen hiányozni fognak. Vagy az, hogy az állami intézmények kötelesek a nőkkel szembeni erőszak adatait gyűjteni és a nyilvánosság számára publikálni, miközben a férfiakkal szembeni erőszak adatait nem, annak egy olyan hatása lehet, hogy a közvéleményben egy olyan hamis képet erősíthet meg az erőszak problémájával kapcsolatban, ami miatt jogosnak vélhetik az emberek, hogy annak szinte kizárólag nőket érintő oldalával foglalkozik a politika. Merthogy a férfiakkal szembeni erőszak láthatatlan marad, tehát a széles nyilvánosság számára nem is fog létezni.

Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az egyezménnyel szemben kritikusok részéről felmerült olyan aggodalom, hogy ezek az intézkedések a férfiak korlátlan diszkriminálására adnak lehetőséget a nők elleni küzdelem jegyében. Azt gondolom, hogy ezek jogos aggályok. A garancia az lenne arra, hogy ez nem történik meg, hogy az itt említett szempontok a férfiak esetében is meg lennének fogalmazva. Az ugyanis olyan kiegyensúlyozott kereteket szabna, mind a nők és mind a férfiak védelme szempontjából, hogy egyszerre lehetne a nemek sajátos helyzetét figyelembe venni, amellett, hogy az egyenlőség is biztosított.

Találkozhatunk olyan véleményekkel is, amelyek elismerik, hogy a férfiakat nem védi az egyezmény, viszont azt állítják, hogy a gyerekek között nem tesz különbséget nem alapján. Nem ez a helyzet. A nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó részek a nők mellett a lánygyermekek védelmére is vonatkoznak, miközben a fiúgyermekek védelmére nem. A 3.cikk f.pontja világosan kimondja, hogy az egyezmény hatálya alatt a "“nők” kifejezés magában foglalja a 18 év alatti leányokat is". A nemi szerv csonkítás gyakorlatával, az arra való ösztönzéssel és kényszerítéssel szembeni tilalomra vonatkozó rész pedig külön ki is emeli, hogy az kizárólag a lánygyermekekre vonatkozik.

A kapcsolati erőszak kérdése

Az egyezmény kapcsolaton belüli erőszakra vonatkozó részei estében az egyezmény szövege alapján kérdéses, hogy mennyire vonatkozik a férfiakra. Egymással ellentétes értelmezései vannak az egyezményben foglaltaknak. Az egyik értelmezés szerint a kapcsolati erőszak is úgy szerepel az egyezményben, mint a nőkkel szembeni erőszak egy formája (hiszen az egyezmény nőkkel szembeni erőszaknak minősítette az erőszak azon típusait, ahol a nők felülreprezentáltak és a kapcsolati erőszak ilyen), és az egyezmény nem kötelezi, de ösztönzi a részes feleket arra, hogy a kapcsolati erőszakra vonatkozó intézkedések terjedjenek ki a férfiakra is (tehát a GREVIO nem ellenőrzi ezt, a ratifikáló államok ebben a kérdésben azt csinálnak, amit akarnak). Egy másik értelmezés szerint, mivel az egyezmény szövegében említésre kerül, hogy a kapcsolati erőszak áldozatai férfiak is lehetnek és az is, hogy a kapcsolati erőszak minden áldozatára alkalmazni kell ezeket az intézkedéseket, ezért ez vonatkozik a férfiakra is.

Mindenesetre a GREVIO, az a nemzetközi ellenőrző testület, amely rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes országok megfelelnek-e az egyezményben foglalt elvárásoknak és az egyezményt már ratifikáló államoknak jelentéseket tesz erről, az egyik ilyen (Hollandia számára elkészített) jelentésében így fogalmaz:

In light of the scope of the convention – as set out in its Article 2, paragraph 1 – the baseline evaluation focuses on measures taken in relation to “all forms of violence against women, including domestic violence, which affects women disproportionately”. Hence, the term “victim” used throughout this report is to be understood as referring to a woman or girl victim.

Ez azt mondja, hogy figyelembe véve a 2.cikk 1.paragrafusát, az elsődleges fókusz a nőkkel szembeni erőszakon van beleértve a kapcsolati erőszakot is, az "áldozat" fogalma "női vagy lány áldozat"-ként értelmezendő szerintük, ennek megfelelően készítették el a jelentést és vizsgálták annak jogrendbe ültetését. Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a GREVIO-nak, mint az egyezményben meghatározott hivatalos ellenőrző testületnek a szava döntő, szerintem ez az értelmezés tekinthető irányadónak.

Bármelyik értelmezést is fogadjuk el, egyenlőségről a kapcsolaton belüli erőszak esetben sem beszélhetünk. A kapcsolaton belüli nők elleni erőszak esetében ugyanis az egyezmény értelmében vonatkoznak arra azok a rendelkezések is, amik a kapcsolati erőszakkal kapcsolatosak, illetve azok is, amik a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatosak.  A kapcsolaton belüli férfiak elleni erőszakra csak és kizárólag azok vonatkozhatnak, amelyek a kapcsolati erőszakkal kapcsolatosak.

Tehát összegezve azt mondhatjuk, hogy a nőkkel szembeni erőszakra vonatkozó intézkedések magukba foglalják az erőszak minden formáját, illetve annak nőkre vonatkozó nemi dimenzióját is. A férfiakkal szembeni erőszakot illetően legjobb esetben is csak arról beszélhetünk, hogy a kapcsolaton belüli erőszak területén a férfiak valamilyen szinten védve vannak az egyezmény által, de arról semmiképp, hogy azonos szinten, a nemi dimenzió férfi oldala a kapcsolaton belüli erőszakra vonatkozóan is hiányzik. A férfiak elleni erőszak egyéb formáira pedig egészen biztosan nem tér ki az egyezmény.

A férfiakkal szembeni erőszak már említett strukturális problémáit, mint például, hogy a gyilkosságok áldozatainak többsége férfi, a testi sértések áldozatainak többsége férfi, a családon belül elkövetett emberölések áldozatainak többsége férfi, a gyermekek ellen elkövetett bántalmazások áldozatainak többsége fiú, illetve annak sajátos jellemzőit, mint hogy a társadalom egy része megbélyegzi, kigúnyolja az áldozatokat, hogy a politika számára egyáltalán nem léteznek ezek a kérdések, vagy hogy a fiúgyermekek nemi szerv csonkítása 2020-ban is még mindig elterjedt gyakorlat és legális, ez egyáltalán nem oldja meg. Hogy ezekben a kérdésekben előre lépjünk és társadalmi szintű változást érjünk el, alapvetően fontos lenne, hogy olyan széleskörű, a társadalom fontosabb intézményeire, szereplőire egyaránt vonatkozó, a fiúkat, férfiakat és apákat védő, az őket érő erőszak sajátosságaira fókuszáló intézkedések történjenek, mint amit az egyezmény nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatos része tartalmaz. Ennek hiánya is a nemek közötti egyenlőség kérdése.

210 komment
süti beállítások módosítása