A hazai és nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a fiúk minden országban, kisebb-nagyobb mértékben hátrányban vannak az olvasási és szövegértési kompetenciák terén. A különbségek már óvodás korban megmutatkoznak és életkorral előrehaladva folyamatosan növekednek. Nem csupán a szövegértési tesztek eredményeiben tapasztalható ilyen különbség a nemek között, de a fiúk átlagosan kevesebb időt töltenek olvasással, kevésbé értékelik az olvasást, önmagukat kevésbé tartják jó olvasónak és az olvasás inkább lányos időtöltésnek számít.

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt keretében Szinger Veronika és Szabó Ildikó „Nemek és igenek: a fiúk olvasási motivációja és teljesítménye a kutatási eredmények és jó gyakorlatok tükrében” című tanulmánya a fiúk olvasással kapcsolatos problémáját mutatja be. A tanulmány szerzői számba vették a nemek közötti különbségek lehetséges okait és jó példákat mutattak be a világból ennek a problémának megoldására.  E tanulmány alapján nézzük meg, hogy milyen lépésekkel javíthatóak a fiúk szövegértési készségei.

Mindez különösen indokolt lenne azért is, mert az olvasás sok fontos területre, készségre is hatással van, ezek közül is kiemelkedik talán az iskolai sikerességnek a kérdése. Az szövegértés és a tanulmányi eredmények között szoros összefüggés van, hiszen a szövegértés az egyik legalapvetőbb készség, ami még az olyan tantárgyak esetén is elengedhetetlen, mint a matematika, vagy a fizika.

1. Legyünk empatikusabbak!

Az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalok esetében erős kapcsolat található a magatartási nehézségek és a szövegértés hiányosságai között. Ezek közül bármelyiket is fejlesztjük, a másik készség is javul vele együtt. A kettő közötti kapcsolódási pont a szociális nézőpontátvitel képessége. Az irodalmi szövegek olvasása ugyanis szükségessé teszi, hogy képesek legyünk más személyek helyzetébe beleélni magunkat és az ő nézőpontját megérteni.

Az empatikus beleélés képessége függ attól, hogy nekünk milyen tapasztalataink vannak: Gyakran elmondják nekünk mások az érzéseiket, gondolataikat? Megkérdeznek minket erről? A kutatások azt mutatják, hogy a szülők a fiúkkal a lányokhoz képest sokkal ritkábban osztják meg az érzéseiket, illetve őket is kevésbé kérdezik azokról.

2. Olvassanak az apák!

A szocializáció során az anya női szerepeket, az apa férfiszerepeket közvetít. Sok családban a gyermekeknek elsősorban az édesanyjuk olvas mesét, a nők egyébként is gyakoribb olvasónak számítanak, és gyakrabban járnak könyvtárba – ez mintát jelent a gyermekek számára is.

A férfiak és nők olvasási szokásaiban lényegesen kisebb a különbség a magas iskolai végzettségűek körében, mint a munkásosztályban. Az olvasás az utóbbi társadalmi csoportban kifejezetten férfiatlan tevékenységnek számít, illetve ezzel összefüggésben léteznek olyan szubkultúrák (különösen a fiúk körében), amelyek a tanulást, az iskolát egy rájuk erőltetett kényszernek tartják.

Alighanem ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fiúk hátránya mind a tanulmányi eredményekben, mind az olvasási készségekben az oktatás színvonalával növekedésével párhuzamosan csökken. Ott a legkisebbek a nemi különbségek, ahol magasabb az oktatás színvonala és a tanulók magas társadalmi háttérrel rendelkeznek (mint például a 8 osztályos gimnáziumok) és ott a legnagyobbak, ahol alacsonyabb az oktatás színvonala és a tanulók hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból kerülnek ki (pl. kistelepülések).

3. Változtassuk meg a káros sztereotípiákat!

Egy német kutatás a tanárok nemi olvasási sztereotípiája és a fiúk olvasási önképének kapcsolatát vizsgálta. A vizsgálatba összesen 54 tanárt és 1358 diákot vontak be. A nemekkel kapcsolatos olvasási sztereotípiák a fiúk számára kedvezőtlenek. Összefüggés mutatkozott továbbá a tanárok nemi sztereotípiái és a fiúk olvasási önképe között: minél inkább negatívabban gondolkodtak a tanárok a fiúk olvasási készségeiről, annál rosszabb volt a fiúk olvasási önképe.

4. Több férfipedagógus legyen az óvodákban és iskolákban!

A férfiak alulreprezentáltsága az oktatási szektorban szintén hozzájárul a fiúk iskolai demotiváltságához. Ha találunk is férfi tanítókat a tantárgyak tipikus felosztása a nőkhöz rendeli az olvasást, írást, éneket és a férfi tanítóhoz a matematikát, testnevelést, technikát.

Egy szintén német kutatás szerint a pedagógusok is hatással vannak a fiúk és lányok korai literációs fejlődésekre. A kutatásban mindegyik óvodapedagógus nő volt, akik saját beszámolójuk alapján sokkal több tipikusan lányos tevékenységet ajánlottak és a lányokat közelebb is érezték magukhoz, mint a fiúkat. A közeli-gyermek pedagógus kapcsolat erősíti a korai literációs készséget.

5. Vegyünk több könyvet!

Egyes nézetek szerint a fiúk kevésbé alkalmasak csöndes, nagyobb elmélyülést igénylő elfoglaltságokra, mint például a szépirodalmi könyvek olvasása. Sokan ennél az elgondolásnál fogva nem is vesznek annyi könyvet fiaiknak, mint lányaiknak. Ábrahám Mónika kutatási eredményei szerint a 12-14 éves fiúk csupán 45%-ának van legalább 50 könyve, szemben a 12-14 éves lányok 61%-ával.

A PISA felmérések egyik legfontosabb tanulsága, hogy azoknak a tanulóknak erős a szövegértési készsége, akik szeretnek olvasni és élvezik az olvasást. Azok a fiúk akik szeretnek olvasni, változatos dolgokat olvasnak és alkalmazzák a szövegértési stratégiákat, olyan szintet tudnak elérni szövegértésben, mint a lányok. Fontos volna minél hamarabb megszerettetni a fiúkkal az olvasást. Ehhez érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy milyen típusú (témájú, kinézetű stb.) könyvek segítik ezt a legjobban és ezekkel megszólítani őket.