Jogos igény, hogy több nő legyen a közéletben.

Miért fontos, hogy több nő legyen politikusok, illetve más közéleti személyek között? Azért, mert ma a diszkrimináció akadályozza őket ebben. - mondják sokan. Erre mások azt mondják, hogy ilyen ma már nincs is, nem emiatt alulreprezentáltak a nők, hanem azért, mert nem érdeklődnek annyira a közélet iránt. Ez a vita azonban nem veszi figyelembe azt, hogy itt nem csak egyének esélyegyenlőségéről van szó, hanem arról is, hogy a nőknek, mint csoportnak hol van helye a társadalomban.

Az a kérdés azonban, hogy egy adott nő egyenlő eséllyel indul-e ennek a kérdésnek csak az individuális oldala. Ugyanakkor az ember csoportidentitásnak is egy fontos kérdése, hogy az adott csoportnak hol van a helye a társadalomban. A csoport tagjai által elfoglalt szerepek és pozíciók ezt kijelölik. Kérdés, hogy hogyan élik meg a nők maguk ezt. Mennyire érzik úgy, hogy képviselve vannak? Mennyire érzik úgy, hogy társadalmilag megbecsültek?

Gondoljunk csak arra, hogy nekünk magyaroknak is mennyire fontos, hogy az európai politikában súlyunknak megfelelően halható legyen a hangunk, vagy hogy a sportban sikereket érjünk el. Azért fontos mindez, mert azon kívül hogy egyének vagyunk csoporthoz is tartozunk. Természetes szerintem, hogy a nők is szeretnék, hogy csoportként ne szoruljanak háttérbe az élet fontos területein. És mi más lenne a közélet, ha nem egy ilyen terület?

Az esetek többségében nem direkt diszkrimináció vezet oda, hogy a nők nem jutnak el bizonyos területeken magas pozícióba, beleértve a közéletet is. Sokszor a gondolat se születik meg, hogy ilyen irányba induljanak. Indirekt módon azonban sok fennmaradt szokás, nőkkel kapcsolatos előítélet, attitűd hoz létre akadályokat számukra.

Mindez olyan időkből való, amikor a nők nem is vehettek részt ezekben a tevékenységekben, oly annyira, hogy törvény írta elő, hogy 100%-ban csak férfiak tölthetik be ezeket és az egyéb társadalmi szereposztások is ehhez illeszkedtek. Innét indultunk, miközben soha semmilyen törvény nem írta elő, hogy 50-50% legyen. Sok-sok idő kell mire a társadalom elképzelései, szokásai, és a demokratikus keretek megváltoznak annyira, hogy összhangba kerüljön mindez az új igényekkel.

De azon úton vagyunk, hogy egyre több nő van a politikában és a közéletben. Ezt egy nagyon pozitív dolognak tartom. Szeretném, ha olyan társadalomban élnénk, ahol egy nő se érzi, hogy kevésbé számít a véleménye azért, mert nő. Ez a nők és a férfiak számára is előnyős. A nőknek az önbizalmát, a saját magukról alkotott képét erősíti, a férfiakról pedig terhet vesz le és nem mellesleg a férfiellenességet is visszaszoríthatja (a helyzetükkel elégedetlen nők illetve férfiak által vezetett társadalmak kombináció ugyanis kétségtelenül erősíti ezt).

Szóval szerintem az önmagában is fontos, hogy a társadalom vezetői között, véleményformálói között kiegyensúlyozott legyen a nők és a férfiak aránya. Március 31.-én tartjuk a Nemek közötti szolidaritás napját: azt gondolom, hogy fontos, hogy mi férfiak is egyértelműen kinyilvánítsuk, hogy a nők mellett állunk e téren is!

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság Március 31.-ére hirdette meg a Nemek Közötti Szolidaritás Napját. Ma, amikor a nemek közötti harc narratívája uralkodik, nagyon fontos, hogy kiálljunk egymás ügyei mellett is. Márciusban osszunk meg minél több olyan tartalmat, ahol férfiak nőkért és nők férfiakért szólalnak fel. Megosztáskor használjunk a #NemekKözöttiSzolidaritás hashtaget is a közösségi médiában!